Képviselőházi irományok, 1878. VI. kötet • 156-175. sz.

Irományszámok - 1878-156. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában

60 156. szám, II. FEJEZET. 239. §. (260. §.) A keresetlevélre hozott idéző végzést a bíróság vagy hivatalból kézbesitteti, vagy pedig felperes kívánságára és költségére, a kézbesítés eszközlését felperesre bizza, ki arra nézve a jelen fejezetben foglalt szabályok szerint jár el. A birói határosatok kézbesítése. 238. §. A keresetre hozott első végzés alperesnek vagy annak, a ki tőle első végzések elfogadására felhatalmazványnyal bir, saját kezeihez adandó. Jogi személyeknek szóló határozatok törvényes képviselők kezeihez adandók. Az iránt, hogy a kereskedelmi társaságoknak szóló határozatok kiknek kézbesítendők: az 1875: XXXVII. t.-cz. 93., 141., 146., 186. és 241. §§. rendelkeznek. A per folyamában hozott birói határozatok, ha a fél ügyvéd, vagy meghatalmazott által van képviselve, az ügyvédnek vagy megbízottnak, ellen esetben szintén magának a félnek kézbesittetnek. A fél ügyvédének kézbesítendő határozat az ügyvéd hon nem létében, az irodájában alkalmazott személynek kézbesíthető. 240. §. A kézbesítés az e végből rendelt közegek által (1875. évi X. t.-cz. és 1875. évi IX. t.-cz. 3. §.) vétbizonyitvány mellett eszközöltetik. A vétbizonyitványt a kézbesítés napjának feljegyzése után az átvevő, mint a kézbesítő sajátkezüleg aláírni tartoznak. Ha az átvevő írni nem tud, nevét a vétbizonyitványra a kézbesítő írja alá, az átvevő pedig kézjegyével lássa el. Az irni nem tudó félnek a kézbesített határozat czélja és lényeges tartalma tudtul adandó, s hogy ez megtörtént, a vétbizonyitványra feljegyzendő. Ugyanezen szabály tartandó meg akkor is, ha a fél irni tud, de nem érti azon nyelvet, a melyen a kézbesítendő határozat írva van.