Képviselőházi irományok, 1878. VI. kötet • 156-175. sz.

Irományszámok - 1878-156. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában

. szám. esetben ezen csekélyebb összeg tekintetik megitéltnek. 218. §. Ha valaki adósságokat, értéket, vagy a 168. §. esetein kivül okiratokat tartozik felfedezni: erre az ellenfél kérelme folytán azon hozzáadással köteleztethetik, hogy bemondása valódiságát esküvel kell bizonyítania. Ezen jog különösen megilleti azt, a ki valamely vagyonnak egészbeni vagy részbeni kiadatását vagy valamely vagyon kezeléséről számadást követelhet. A felfedező eskü megítélése iránti kérelem, a mennyiben a kérelem tárgyát csupán ez képezi, külön keresetben, ha pedig valamely más per során a felfedező eskü mint bizonyíték használandó : alkereset alakjában adandó be. Az alkereset felperes által legkésőbb a válasz beadására szolgáló határidő első felében, alperes által pedig a viszonválasz beadására szolgáló határidő első felében nyújtandó be. A felfedező eskü iránti külön keresetben, illetőleg az alkeresetben, a követelő fél azon tárgyakat, melyek felfedezendök, tudomása szerint elsorolni tartozik. A kereset illetőleg alkereset külön jegyzőkönyvben tárgyalandó, s ítélet által döntendő el. Ha a bíróság a kérelemnek helyt adott: alperesnek hagyja meg, hogy az esküt az egyidejűleg kitűzendő határnapon tegye le, különben az, a mit az ellenfél a felfedező eskü tárgya iránt előadott, valónak vétetik. 219. §. Azon fél, kinek az ítélet folytán esküt kell tennie, tartozik az első- vagy másodbiróság ítéletének mindkét félre nézve jogerejűvé válta után, vagy ha a per a harmadbirósághoz is felvitetett, a harmadbiróság ítéletének részére való kézbesítése után 15 nap alatt az eskü letételére határnapot kérni s azon az esküt letennie. Azon fél, a kinek az eskü oda ítéltetett, a mennyiben ö az ítéletet nem fellebezi, jogosítva van az ítélet kézbesítése után, annak jogerőre emelkedése előtt is az eskü letételre jelentkezni, mely esetben a kérvény az ítéletnek jogerejüvé váltáig az iratokhoz csatoltatik.