Képviselőházi irományok, 1878. VI. kötet • 156-175. sz.

Irományszámok - 1878-175. Törvényjavaslat a mezőtúr-szarvai másodrendű vasut kiépitéséről

394 175. szám. épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztositására, nem különben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom és a pályahossz-szelvény változást nem szenvedhetnek. Magától értetik egyébiránt, hogy az által az engedélyes társulatnak az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási, vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlet-tervek megváltoztatása kívánatosnak, vagy szükségesnek mutatkoznék, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egy vágányú sínúthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi bruttójövedelem kilometerenkint 14,000 o. é. forintot ezüstben meghalad, az engedélyes társulat köteles a kormány kívánatára, minden kártalanítás nélkül, egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes társulat, csak az engedély tartamának első 50 éve alatt kényszeríthető. A még hátralevő engedélytartam alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A pálya létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók. a) Alépítmény. A legnagyobb emelkedési viszony legyen egy a kétszázhoz (1:200). Kanyarodások a nyílt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel ne bírjanak. A pályaszabvány szelvénye bemetszéseknél és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a korona-szélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3"3 métert tegyen. A kövecságy a sínek lába alatt 0-25 méter vastagságban s a sínek lábának magasságában 2*8 méter szélességben rakandó. A nyílt műépitmények, azok kivételével, melyek földtöltés alatt léteznek, puhafából is létesíthetők; a földalattiak ellenben kőből, téglából, vagy kemény fából lesznek előállitandók. # b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakkal egyenlő vágányszélességet nyer. A sínek folyó méterenként 18 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők, hogy kerekenként 4,000 kilogrammnyi hord-képességgel bírjanak. Már használt, vagy kevésbé jó minőségű sínek alkalmazása csak annyiban engedhető meg, a mennyiben ez által az üzlet biztonsága veszélyeztetve nincsen. Megengedtetik még a függő sínkötés, valamint egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza