Képviselőházi irományok, 1878. VI. kötet • 156-175. sz.

Irományszámok - 1878-156. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában

32 156. szúin. 124. §. (141. §.) A pertárnok a per folyó száma alatt minden perről külön percsomót (perfelvételi jegyzőkönyvet) nyit; a keresetlevél és a későbbi periratok egyik példányát, valamint a per folyama alatt felvett külön jegyzökönyveket és azokra hozott végzéseket időrend szerint, sorban római számok alatt ahoz csatolja és a periratok mellékleteit a felek által használt jegyek alatt elősorolja; az ellenirat és a többi perirat második példányát az illető félnek mindjárt a határnapon átadja, illetőleg a beadás után adhatná be: újabb halasztásért folyamodhatik — Ilyen halasztás ezen periratok mindenikére csak egyszer kérhető. A halasztás kérdésében a pertárnok külön jegyzökönyvet nyit, melybe indokolt kérelmét a folyamodó, ellenindokait vagy észrevételeit pedig az ellenfél még az nap beigtatja. A jegyzökönyvet az elöiratokkal együtt a pertárnok az előadó bírónak, ennek akadályoztatása esetében az elnök által kijelölendő bírónak rövid utón adja át. E felett a törvényszék a legközelebbi ülésben határoz, végzését a halasztás tárgyában felvett jegyzőkönyvnek hátlapjára igtatja és az iratokat a pertárba rövid utón azonnal visszaküldi. Ha a törvényszék a halasztást megtagadja, a perirat beadására naptárilag megjelölendő 8 napi határidőt tűz. A felek a törvényszék végzéséről a pertárnok által írásban haladéktalanul értesíttetnek. Ha az ellenfél a halasztásba beleegyezett, vagy meg nem jelent, avagy a halasztási kérelemre észrevételt nem tesz, a halasztás meg nem tagadható ugyan, de sem ezen esetben, sem akkor, ha a halasztás az ellenfél ellenzése daczára engedtetik meg: 30 napnál hosszabb határidő nem adható. 123. §. A jegyzőkönyvileg kért halasztás előtt vagy után a feleknek jogukban áll a végirat és ellenvégirat kivételével egymásnak többszöri, egyenként azonban legfelebb 30 napra terjedhető halasztást engedni, mi a percsomóban mindannyiszor feljegyzendö.