Képviselőházi irományok, 1878. V. kötet • 100-155. sz.
Irományszámok - 1878-112. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyminister 1879. évi költségvetéséről
142 112. szám* 40 — 50 millió parczellának újbóli átdolgozását és átszámítását tette szükségessé, hanem a munka folyama alatt előre nem látott s bonyolódott kérdéseket is fejtett ki, milyen pl. a kataster behozatala óta keletkezett számos vizszabályozások folytán támadt kérdés, a költséges védmívek által szentesitett vagy részben mentesített vagy épen az áradásoknak egészen kitett területek miképi megadóztatására nézve, és szintén megemlítendő azon körülmény, hogy számos községben a tagosítás volt folyamatban, következőleg ily községekben, melyekben az új birtok-kihasitás tényleg megtörtént, de még hitelesítve és jogilag megállapítva nem volt, és jelenleg sincs, a kataster-kiigazitást függőben kellett tartani és azon időre elhalasztani, mikor a tagosítás teljesen befejezve lett, és annak alapján új katasteri munkálat készíttethetett. Mindezekből megmagyarázható és igazolható, hogy az elrendelt kataster-kiigazitás sokkal hosszabb ideig tartott és több költségbe került, mint ezen mívelet elrendelésénél előre gondolni lehetett, de megmagyarázható az abból következett azon visszás helyzet is, hogy sok községben a kiigazítás tökéletlenül hajtatott végre, a hibák még felszólalások által se lettek bejelentve és csak utólag javíttathattak s javíttatnak most is folytonosan, továbbá s ez a legnagyobb baj, hogy a kiigazításoknak a katasteri munkálatokban keresztülvezetése, sok időt vévén igénybe, igen sok községben a kiigazítás által keletkezett adótöbblet két, sőt három évre egyszerre lett kivetve s ez által nyomasztóvá vált. A katasteri kiigazítás a kataszteri végrehajtó közegeknek szervezése és kinevezése után, 1875. évi június—augusztus hónapokban vette kezdetét és 1877. évi május—június hónapokban fejeztetett be nagyjában, mert a mint említtetett, mintegy 60 községben még most is a folyamatban levő tagosítás miatt maradt függőben. A kataszter kiigazításának eredménye, vagyis a tiszta jövedelemnek egyrészt a változott mívelési ágak, másrészt a részletes katasteri vagy tagositási mérés vagy más térképek alapján helyesbített térfogat szerinti kiszámítása az 1878. évi deczember végével történt lezárás szerint, 14,149 községnél 9.021,122 frt 15 kr. p.p. tiszta jövedelmi többletet mutat fel, mely után az adótöbblet 2.802,244 frt 96 krt tenne ki, de ezen összegből még levonandó lesz egyrészt azon összeg, mely a felszólalások következtében még leírandó, másrészt azon összeg, mely az ármentesitett vidékeken folyamatban lévő tárgyalások nyomán, 15 évi adómentesség és gátfentartási költség czímén fog apadni. Ezen utólagos miveletek és tárgyalások mellett azonban már 1877. évi június hó óta folyamatban van az új katasteri becslés. Ezen becslés több egymás után következő munkaszakra oszlik, melyek a munkálatoknak mindannyi stádiumát képezik és melyek következők: 1. országszerte a községeknek dülőnkinti helyszínelése, melynek alapján becslöjárásonkint a minőségi osztályok és tisztajövedelmi fokozatok felállíttatnak; 2. az egyes földrészleteknek a törvény 39-ik §-a értelmében, az egyes osztályokba sorozása ; 3. ezen miveletek eredményének a járási, kerületi és országos földadó-bizottságok általi tárgyalása; 4. az országos földadó-bizottság által megállapított becslési tételeknek, az egyes földrészletek és birtokok szerinti részletes kiszámítása, összegezése és a birtok-ívekbe való bejegyzése; 5. a felszólalások kitűzése, bejelentése és elintézése. Az itt elősorolt miveletek közül a helyszínelés az egész országban 1877. és 1878-ban befejeztetett, s jelenleg a becslő-biztosok kiszámítják az osztályonkinti tiszta jövedelmet. Ezen kiszámítások a folyó évi tavaszig befejezendők és tavaszszal a munkálatok második szaka, t. i. a földrészleteknek osztályba sorozása veszi kezdetét, mely ha az időjárás
