Képviselőházi irományok, 1878. IV. kötet • 84-99. sz.
Irományszámok - 1878-95. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése „az 1879. évben hitelműveletek utján fedezendő állami kiadásokról” szóló törvényjavaslatról
95. szám. 2 *//. alntti melléklet a 95. számú irományhoz. Különvélemény, a pénzügyi bizottságnak „az 18T9. évben hitelműveletek utján fedezendő állami kiadásokról" szóló törvényjavaslat tárgyában beadott jelentéséhez. A pénzügyi bizottság többsége a kormány által benyújtott ,,az 1879. évben hitelműveletek útján fedezendő államkiadásokról" szóló törvényjavaslatot a t. háznak némi módosításokkal általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlja. A pénzügyi bizottság alólirott tagjai nem járulhatnak ezen javaslathoz, és pedig a következő indokoknál fogva: A törvényjavaslat legfontosabb szakasza értelmében (3. §.) a kormány felhatalmazást kér arra nézve, hogy az 1. §-ban elősorolt s a % §-ban a pénzügyi bizottság módosítása szerint 100 millió arany forintra számított állami kiadások fedezéséről, vagy járadékkötvények kibocsátása, vagy részben jelzálogos kölcsön kötése, vagy végre, részben más ideiglenes hitel művelet útján gondoskodjék. A többi §§-ok részletes intézkedéseket tartalmaznak, a kötendő jelzálog-kölcsönre nézve, de a legfontosabb és leglényegesebb feltétel, az árfolyam meghatározása, teljesen hiányzik. Ezen javasat elfogadása által egy tágkörű, a hitelmüveletek különböző ágára kiterjedő felhatalmazás nyújtatnék a kormánynak, melynek megadása által a törvényhozás előre lemond a kötendő kölcsön-műveletek legfontosabb feltételeinek, az árfolyamnak megállapításáról, s ez által a pénzügyi műveletek hatályos ellenőrzéséről. S ha ez áll, általánosságban mennyivel inkább áll ez a jelzálogos kölcsön megkötésére, a melynél az állam leköti biztosítékul saját hitelén kivül még az államjavak igen jelentékeny részét, kettős fedezetet nyújt tehát, a nélkül, hogy kimondaná, hogy az ekkép biztosított kötvényeket bizonyos árfolyamon alól nem adja. Gyengíti az állam hitelét, ha a törvényhozás belenyugszik az államjavak elzálogosításába, a nélkül, hogy a feltételt, a miért ezt nyújtja, az árfolyamot is megbírálná és megállapítaná. Aggályos az áilam hitele szempontjából a felhatalmazás azon része is, a mely a kormányt felhatalmazza arra, hogy az elősorolt kiadások fedezésére szükséges összegeket egy-harmadrészben más ideiglenes hitelmüvelet által szerezze be. Ily jelentékeny összegnek, 33V2 millió arany forintnak, — ideiglenes hitelműveletek, tehát rövid lejáratú lebegő adósság kötése által való beszerzése, a mely eset pedig a törvényjavaslat által nincs kizárva, könnyen beláthatlan zavarokba dönthetné az állam pénzügyeit, sőt már maga azon tény, hogy a törvényhozás a kormánynak felhatalmazást nyújt ily nagy összegű lebegő adósság kötésére, a péuzpiacz előtt azon feltevésre szolgáltatnak alapot, hogy a magyar törvényhozás a pénzügyek kezelésének ellenőrzése terén nem jár el a kellő komolysággal, a mi ismét az állambitelre lehet káros visszahatással. Megemlítendő mindezek mellett még az is, hogy a kormány nyilatkozata szerint e törvényjavaslatnak alapját nem képezi oly, a pénz-beszerző consortiummal kötött szerződés, mely a szükséges összegeknek befolyását járadék-kötvények vagy jelzálogos kölcsön-kötvények KÉPVH. 1ROÁMN*. 1878—81. IV. KÖTET. 51 *
