Képviselőházi irományok, 1878. IV. kötet • 84-99. sz.
Irományszámok - 1878-89. Törvényjavaslat a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről
212 89. szám. a kormány azonban az e t.-czikkek által nyújtott felhatalmazást a közös vasutakra nézve úgy fogta fel, hogy a közös használat tárgyát képező forgalmi eszközök és anyagkészletek tekintetében ezen vasutak csak azon feltétel alatt részesíthetők beruházási kölcsönben, ha az osztrák kormány részéről is hasonló intézkedés tétetik, s igy még mindig függőben maradt, hogy a jövőre nézve az osztrák kormány is hasonló eljásást kövessen, a múltra nézve pedig a magyar üzleti számlának tulterheltetése, mely t. i. a függő kölcsön kamatozásainál a mértföldarányos kulcs alkalmazásából eredt, — kiegyenlítessék. Én tehát mind a három irányban megindítottam a cs. kir. kormánynyal a tárgyalásokat, minek folytán a két kormány abban állapodott meg, hogy mind a három — egymással szorosan összefüggő — kérdés együttesen bizottságilag tárgyaltass ék. A bizottsági tárgyalások ennek folytán megindittatván, a két kormány küldötteinek hosszabb és ismételt értekezletei után az .4), B) és C) alatti jegyzökönyvekbe letett megállapodásokra vezettek, mely megállapodások a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett mindkét részről elfogadtattak. E megállapodások tartalma röviden a következő: 1-ször. Az egész 2.521,000 frt kárpótlást a magyar kormány veszi magára. 2-szor. Ellenben az osztrák kormány indirecte az által járul e kárpótláshoz, hogy az engedélyokmányszerü biztosításból a mértföld-arányos hányadon felül, mely arány a küldöttek által már előzetesen megállapittatott, 1872. évtől kezdve az engedély lejártáig további évi 28,402 o. ért. ezüst frtot vállal magára, mely több teher 69. 2 % árfolyam mellett, a kárpótlási összeg 500,000 frtot tevő részletének egyenértékét képezi. 3-szor. Egyrészt a magyar s másrészt az osztrák vonalról elkülönített számadások vezetendők, olykép azonban, hogy a központi igazgatási költségek megosztásánál ne csak a pálya hossza, de az egyik és másik vonal forgalma (vonatkilométerek) is s úgyszintén ja menet és vonatmozgósitási szolgálat költségeinek, valamint a kocsibéreknek megosztásánál ne csak a forgalom, hanem a jövedelmezőség is számba vétessék. Különösen az engedélyokmányszerü biztositásnak azon részére nézve, mely a forgalmi eszközök tökéjére esik, az állapittatott meg, hogy azon vonal, mely a forgalmi eszközöket a mértföldes aránynál nagyobb mértékben veszi igénybe, a másik vonalat évról-évre a tényleges igénybevétel erejéig kárpótolja. 4-szer. A forgalmi eszközök szaporításánál és az anyagszerkészletek biztosításánál a forgalom és szükséglet aránya vétetik hozzájárulási alapul, s e czélból a cs. kir. kormány 1.200,000 frt töke erejéig külön biztosítást nyújt. Végre: 5-ör. A beruházási függő kölcsön után a magyar vonal terhére a korábbi években mértföldarányosan elszámolt kamatok, a forgalmi eszközök és anyagszerek tényleges igénybevételének arányában helyesbítendők. Midőn a kormány ezek folytán a kassá-oderbergi vasúttal a kárpótlás iránti szerződés formaszerü megállapításába bocsátkozott, nem zárkózhatott el azon megfontolás elöl, hogy a kassa-oderbergi vasút magyar vonalának jövedelmezősége nem csekély mértékben lenne koczkáztatva az által, ha az eperjes-leluchowi vonal üzlete akár közvetlenül, akár közvetve oly érdekcsoportozat kezébe kerülne, mely a Kassa és Oderberg közti forgalmat Gácsországon keresztül kívánná közvetíteni. Önkényt következett tehát, hogy a két vasút egyesítése iránti tárgyalások a fentebb emiitett ügyekkel kapcsolatosan vitessenek keresztül, minélfogva a beczikkelyezés végett bemutatott két rendbeli szerződés egyidejűleg jött létre, s időközben a két rendbeli szerződés az illető társulati közgyűlések által is elfogadtatott. A fentebbi tényállás kiegészítéséül megjegyzem végül, hogy a cs. kir. kereskedelmi
