Képviselőházi irományok, 1878. IV. kötet • 84-99. sz.
Irományszámok - 1878-87. Törvényjavaslat a Luiza-út megváltása tárgyában
87. szám. 133 tiszta jövedelem mutatkozik; mely összeg a társulatnak nyújtandó kárpótlás alapjául inkább elfogadható. Ezen összegből azonban levonandók: a) az úttesthez nem tartozó, többnyire lakházak és korcsmákból álló mindazon épületek, és az azokhoz tartozó telkek értéke, melyek az út jövőbeni fentartására nem szükségesek, és a melyek isolált fekvésüknél fogva, miután többnyire terméketlen — erdős vidékeken feküsznek — más módon nem értékesíthetők; b) a társulat által, a szabadalom tartama alatt, a kincstári erdőkből szedett fa értéke. Mi az a) alatt emiitett épületek és telkek értékét illeti, azoknak megállapításánál szintén a tiszta jövedelem elve volt irányadó, tehát ez is az emiitett épületek és telkek jövedelme után állapíttatott meg; mely jövedelem 1869-ben 5000 frtra rúgott. Ezen összeg tehát a fennebb említett s az 1869. évre kimutatott 37,838 frtnyi övedelemből levonandó, minek folytán ezen évre a jövedelem 32,838 frtra leszállittatott. Ezen épületek és telkek levonásba hozott évi 5000 frt jövedelem húszszoros értéke 100,000 frtnyi tőket képvisel, mi ezen épületek mostani tényleges értékét — miután ezek tulajdonképeni rendeltetésük alól el vannak vonva — jóval túlhaladja. A b) pont alatt említett fának, a kincstári erdőkből megengedett használataért, semminemű kárpótlás nem volt levonható, miután a társulat a pénzügyminister ur nyilatkozata szerint, a szabadalmában e részben biztosított jogát nem gyakorolta. A társulat ezek szerint oly tőkével volna kárpótlandó. melynek 5% kamatai a fentemlitett 32,838 frtnyi összegre rúgnak, vagyis 656,760 frttal. Minthogy azonban a társulat szabadalma értelmében, köteles volt az utat, valamint az azon létező műtárgyakat jó karban tartani, és azokat kifogástalan állapotban átadni, szűk ségesnek találtam, a kárpótlási összegből még azon költségeket is levonni, melyek az út és az ahoz tartozó műtárgyak helyreállítására szükségesek, hogy az által egyrészt a megváltási összeget lejebb szállítsam, másrészt pedig ezen helyreállításokat, a forgalom tényleges követelményeinek megfelelően, eszközöltethessem. Ezen összeg bizottságilag 97,000 frtban állapíttatott meg. Ha tehát ezen összeget a társulatnak nyújtandó kárpótlási összegből levonásba hozzuk, ez utóbbi 558,760 frtra rúgna. Az emiitett kárpótlási összeg lefizetése, valamint a fizetési módozatok megállapítása czéljából megindított tárgyalások folyamában, figyelembe vettem azt is, vájjon nem lehetne-e ezen kárpótlási összeget a társulatnak oly kamatozó magyar állami vagy egyéb értékpapírokban kiszolgáltatni, melyeknek kamatai papírpénzben a fenternlitett 32,838 frtnyi tiszta jövedelemmel felérő tőke összeget képviselnek. Azon nehézségek azonban, melyek az illető értékpapírok megállapításánál felmerültek, valamint és főleg azon körülmény, hogy a létező pénzügyi viszonyok közt ezen tetemes összegnek egyszerre leendő lefizetésétől az államkincstárt lehetőleg megkíméljem, arra indítottak, hogy ezen fizetési módozattól eltekintve, a kárpótlási összeget lehetőleg lejebb szállítsam, és oly fizetési módozatokat találjak, melyek a fennforgó viszonyok közt, az államkincstárra kevésbé terhesek volnának, s ennek folytán valóban sikerült is, a kárpótlási összeget 325,000 frtra
