Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.
Irományszámok - 1878-13. Apponyi Albert gr. és társainak válaszfelirati javaslata, a trónbeszédre adandó válasz iránt
66 13. szám. és azért a helyzet első követelménye oly kormány megalakulása, melyre a nemzet bizalommal tekint. Nem szabad tehát Felséged elö'tt elhallgatnunk, hogy Felséged jelenlegi tanácsosai ezen bizalmat többé nem birják, és hogy megmaradásuk az ország ügyeinek élén minden megnyugvást kizárnak. A viszonyok súlya és a veszélyek sokasága arra int, hogy halasztás és melléktekintet nélkül távolitsuk el külpolitikánkból a téves irányzatokat és a helyes eszmék érvényesülésének akadályait. E végett óhajtjuk, hogy öntudatosan és határozottan az alsó Duna völgyének állandó megvédése és evvel azon veszélyes összefüggés megakadályozása tűzessék ki keleti politikánk czéljául, mely Oroszország és a Balkán félsziget új alakulásai közt létesülni készül. Ezen törekvések akadályát látjuk Bosznia és Herczegovina megszállásában, mely cselekvésünk súlypontját más irányba vonja és erőnket félreeső feladatokra leköti; azért óhajtjuk, hogy külügyeink vezetése oly állapotok létesítését tűzze ki czélul a nevezett két tartományban, melyek a monarchia népét a megszállás terheitől, a monarchia politikáját a megszállás veszélyétől minél hamarább megszabadítsák. Ezen óhajtásunk teljesülésére pedig annál nagyobb súlyt kell fektetnünk, mert félünk, hogy a megszállás hosszú tartamából a megszállt tartományok valóságos bekeblezése fejlődhetnék, melyben új és még súlyosabb veszélyek kutforrását látnók. Felséges Urunk! Midőn igy külpolitikánk irányának gyökeres megváltoztatását kívánjuk, érezzük azon tudat súlyát, hogy az eddigi irányzatok foganatosítása már áldozatokat követelt. De ezen áldozatokért, melyek helyrehozhatlanok, nem láthatunk kárpótlást abban, ha ugyanazon tévedések folytatására újabb áldozatokat hozunk. Érezzük a nehézségeket is, melyek az eddigi irányok elhagyásával egybekötvék, sőt nem tagadjuk, súlyos veszélyek lehetőségét. De mostani külpolitikánk veszélyei bizonyosak; és ha választani kell az önmegadás és az önvédelem veszélyei közt, életerős nemzetek nem haboznak. Csak térjen vissza a hit, hogy a monarchia érdekeinek megvédése helyes irányban eszközöltetik és Felséged meg fogja találni hu magyar nemzetében azon erkölcsi erőt, mely hatalmas államokat épít. Ezen hit helyreállítását kérjük Felségedtől ezen támasz biztosítását hozzuk Felségednek ; és él reményünk, hogy Király és Nemzet egymást bizalommal támogatva, meg fogják teremteni egy szebb jövő alapját. Kik egyébiránt törhetlen hűséggel és alattvalói hódolattal maradtunk Császári és királyi apostoli Felségednek Kelt Budapesten, 1878. évi november hó 11-én legalázatosabb szolgái: Beadják: Apponyi Albert gróf s. k. Ivády Béla $. k. Chorin Ferencz s. k. Scitovszky János s. k. Szilágyi Dezső s. k. Mandel Pál s. k. Bujanovics Sándor s. k. Bartal János s. k. Beöthy Ákos s. k. Sttakall Antal s. k. Tomcsányi László s. k. Bánhidy Béla br. s. k. Kubinyi Árpád s. k. Simonyi Lajos br. s. k. Ragályi Aladár s. k. Balogh Imre s. k. Kán István gróf s. k. Pulszky Ágost s. k. Molnár Aladár s. k. Biró Kálmán s. k. Szontagh Bál igömb'ri) s. k. Dr. Gombár Tivadar s. k. Dessewffy Kálmán s. k. Simonyi Iván s. k. Lukács Béla s. k. Pázmándy Dénes s. k. Beniczky Ferencz s. k.
