Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.

Irományszámok - 1878-10. Berlini szerződés (Forditás franczia nyelvből)

lö. szám. 41 Déprez Bódog Híppoiyte urat, államtanácsost, első osztályú meghatalmazott ministert, a politikai ügyek vezetőjét a külügyminisztériumban; Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságok királynője és India császárnője: az igen tiszteletreméltó Disraeli Benjámin urat B eaconsfieldi grófot, hughendeni algrófot, a parlament peerjét, Ő Felsége igen tiszteletreméltó titkos tanácsának tagját, kincstárának első lordját és Anglia első ministerét; az igen tiszteletreméltó Cecil Róbert Arthur Calbot Gascoyne urat, Salisburyi őrgrófot, Salisburyi grófot, Cranbornei algrófot, Ceci 1 i bárót, a parlamentpeerjét, ő Felsége igen tiszteletreméltó titkos tanácsának tagját, a külügyekben ő Felsége főállamtitkárát, és az igen tiszteletreméltó RusselOdo Vilmos Lipót lordot, ő Felsége titkos tanácsának tagját, rendkívüli nagykövetét és meghatalmazottját ő Felségénél Németország császárjánál és Poroszországkirályánál ; Ő Felsége Olaszország királya: gróf Corti Lajost, senatort, s külügyministerét, és deLanay Ede grófot, rendkivüli nagykövetét és meghatalmazottját ő Felségénél Németország császárjánál és Poroszország királyánál; Ő Felsége a minden oroszok czárja; herczeg Grortschakow Sándor urat, birodalmi kanczellárját; gróf Schuwaloff Péter urat, lovassági tábornokot, főszárnysegédét, a birodalmi tanács tagját és rendkivüli nagykövetét és meghatalmazottját Ő británniai Felségénél, és d'Oubril Pál urat, valóságos titkos tanácsost, rendkivüli nagykövetét és meghatalmazottját ő Felségénél Németország császárjánál és Poroszország királyánál ; Ő Felsége az ottománok császárja: Karatheodori Sándor basát, a közmunkák ministerét; Mehemed Ali basát, hadseregeinek tábornagyát, és Sadoullah beyt, rendkivüli nagykövetét és meghatalmazottját ő Felségénél Németország császárjánál és Poroszország királyánál; kik az osztrák-magyar udvar javaslata következtében és a német udvar meghívására teljhatalmú levelekkel ellátva, melyek jó és kellő alakban levőknek találtattak, Berlinben összegyűltek. Miután szerencsésen létrejött köztük az egyezség, a következő határozatokban állapodtak meg: 7. czikk. Bolgárország önhatósági és adózó fejedelemséggé alakittatik ő császári Felsége a Szultán hübérurasága (suzeraineté) alatt; lesz keresztény kormánya és belföldi néphada. II. czikk. A bolgár fejedelemség a következő területekből fog állni: Határa északon a Duna jobb partját követi Szerbia régi határától egy európai bizottság által meghatározandó, Szilisztriától keletre fekvő pontig és innen a fekete tenger felé tart délre Mangaliától, mely a rumán területhez csatoltatik. A fekete tenger képezi Bolgárország keleti határát. Délen a határ felfelé követi, torkolatánál kezdődve, medrét azon pataknak, mely mellett Hadzakiöj, Szelam-Kiöj, Aivadsik, Kulibe, Sudzuluk falvak fekszenek; ferde irányban átmetszi a KÉPVH. IROMÁNY. 1878—81 I. KÖTET. 6