Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.
Irományszámok - 1878-5. Simonyi Ernő és társai határozati javaslata, az összes kormány tagjainak vád alá helyezése iránt
16 5. szám. kormány tagjai ezen tiltakozó nyilatkozatokat hallgatagon, mint saját intentióikkal összhangzókat vették tudomásul. A kormány elég idővel és alkalommal rendelkezhetett arra, hogy a berlini congressusnak Magyarországra és Ausztriára vonatkozó határozatait, valamint az occupátióra vonatkozó saját elhatározásait előzetes alkotmányszerű tárgyalás végett, a törvény értelmében, az országgyűlés elé terjessze. A kormány azonban ezt nem cselekedte, hanem mihelyt a 60 millió rendelkezésére bocsájtatott, az országgyűlést mandátumának lejárta előtt rögtön feloszlatta. Ekként a törvényhozó testületek ellenére, sőt azok czélzatos félrevezetésével és megcsalásával Magyarországot és Ausztriát oly kalandos vállalatba keverte, mely jelentékeny véráldozaton felül eddigelé több mint 100 millióba került, mely jövőre a két államot súlyos pénzügyi és politikai válságokkal fenyegeti, s mely minden eddigelé köztudomásra jutott bizonyíték szerint egyik megállapodása azon úgynevezett három-császár-szövetségnek, melynek czéljául Törökországnak részleges feldarabolása tüzetett ki. Ezen vállalat kezdeményezése, végrehajtása közben is a kormány többnemű súlyos törvény- és alkotmánysértést követett el. Az 1608-ik évi II. törvényczikk ellenére, hadjáratot indított a nélkül, hogy erre a törvényhozás megegyezése kieszközöltetett s a nélkül, hogy ennek sürgős és halaszthatlan szükségessége ellenséges támadás miatt bekövetkezett volna. Az alkotmányos gyakorlat ellenére, a hadjáratról fejedelmi kiáltványban nem értesitette a nemzetet. Az 1848. évi III.-_ törvény czikk 8. §-ának ellenére, a magyar hadsereget az ország határain kívül az ő Felsége személye körüli minister ellenjegyzése nélkül alkalmazta. A hadsereg tartalékát az 1868. évi XL. törvényczikk 10. §-ának ellenére tettleges hadiszolgálatra szólította a nélkül, hogy erre a királyi Felség parancsát kieszközölte, illetőleg közzé tette volna. Kirívó törvénysértést követett el a katonai előfogatok kényszerű kirendelésével is. Az alkotmány rendeletei s különösen az 1729. évi I. és az 1790. évi XIX. s 1827. évi IV. törvényczikkek világosan tiltják olyan hadi szolgálmányoknak kirovását és behajtását, melyek az országgyűlés által előzetesen meg nem szavaztattak. A hadsereg szekerészeti osztálya a szükséghez képest szabad ajánlat utján megfelelő áron bérlendő fogatokkal együtt teljesen elégséges volt kellő előrelátás és beosztás mellett a Boszniában és Herczegovinában működő hadsereg szükségletének ellátására. Mindamellett több vármegyének területéről sok ezer előfogat kényszerítő rendszabály mellett kirendeltetett s az ország határain kívül, idegen és messze eső tartományokban ellenséges népek között olyan szolgálatra kényszeríttetett, a minők a törvény értelmében csak hadiszolgálatra kötelezettek által teljesíthetők. Ezen szolgálmányok kirovásában számos törvény ellenére semmi arány nem tartatott meg, sem az ország különböző részei, sem Magyarország és Ausztria között. A kormánynak ezen egész eljárása nyíltan sérti a polgárok egyéni szabadságát, a tulajdon szentségét, a fennálló törvények rendeletét s az alkotmány biztosítékait. A kormánynak [mindazon alkotmánysértő cselekvényei és mulasztásai, melyeket felsoroltunk, több év óta tudatos és kiszámított álnoksággal követtettek el. Főczélul tüzetett ki olyan politikának^ keresztül vitele, melyet ^kárhoztatott s veszélyesnek tartott a nemzet következetesen, s mely az alkotmánynak bevallott és erőszakos felforgatása nélkül csak ugy volt keresztül vihető, ha Magyarországnak és Ausztriának törvényhozó testületei
