Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.

Irományszámok - 1878-5. Simonyi Ernő és társai határozati javaslata, az összes kormány tagjainak vád alá helyezése iránt

14 5. szám. Ösztönszerűleg sejtette, hogy az úgynevezett három császár-szövetség most Törökország feldarabolását tűzte ki czélul s hogy e czélra a közös kormány a magyar kormánynak egyetértésével segédkezet nyújt. Ösztönszerűleg sejtette, hogy a kormány valótlan nyilatkozatokkal s a megtörtént dolgok elpalástolásával a nemzetet elámítva, bevégzett tényeket törekszik előidézni, hogy azokat többé meg nem történtekké tenni ne lehessen. De a magyar felelős kormány elnök s a közös külügy minister hivatalos ünnepélyességgel többszörösen biztosították a nemzetet, hogy Magyarország és Ausztria érdekei biztosan raeg lesznek óva, hogy határainkon uj államalakulások nem történnek, hogy Bosznia és Herczegovina elfoglalása nem czéloztatik s hogy a kormány czélja csak a törökországi keresztények sorsának javítására irányul. Mindezen ünnepélyes Ígéretnek épen ellenkezője történt. Eománia ismételt izben kérte támogatásunkat területének "orosz megszállástól leendő megmentése s igaz jogainak megvédelmezése végett s mindamellett kormányunk előleges tudtával és megegyezésével elvesztette egyik virágzó tartományát, függetlensége megbénittatott s a viszonyok hatalmánál fogva az orosz hatalmi körbe sodortatott. Bulgária tényleg orosz közigazgatási szervezettel s orosz katonai kormányzattal, orosz tartományúvá vált. Oroszország — elfoglalván Bessarabiát a Dunáig — tényleg és jogilag dunai hatalommá tétetett. A dunai hajózás szabadsága s keleti kereskedelmünk biztonsága kérdésessé s jövője kétessé lőn. Szerbiát és Montenegrót a faj- és vallás-egységen felül a hála kötelékei, de egyúttal jövendőjüknek rovásunkra táplálkozó reményei kapcsolják Oroszországhoz. Bosznia és Herczegovina a mi hadseregünk által Magyarország és Ausztria összes államalkotó elemeinek ellenzése mellett elfoglaltatott Törökországtól. A szomszéd olasz nemzet féltékenysége felgerjesztetett s alig fejeztetett be a két jtörök tartomány elfoglalása, már merülnek fel jelenségek, melyek szerint azon tartományok népei a délszláv törekvések nevében ellenünk izgattatnak. A magyar kormányelnök s a közös külügyminister a törvényhozó testületek előtt ismételten állitották, hogy Magyarország-Ausztria és Oroszország kormányai között a keleti kérdésben semminemű' előzetes egyezség, szerződés vagy szövetkezés sem nyíltan, sem titkon létre nem jött. Minden jelenség, mely tudomásunkra jutott, azt bizonyítja, hogy a kormány ezen kijelentései valótlanok és csakis a törvényhozások félrevezetése czéljából tétettek. Idegen államok kormányférfiai különböző alkalommal, de egybehangzó értelemmel ünnepélyesen nyilvánították, hogy Oroszországgal egy egyezség, az úgynevezett reichstadti egyezség jött létre, melyben egyebek közt a román Bessarábia visszafoglalása s Oroszországnak az al-Dunáig terjeszkedése, Bulgáriának orosz befolyással leendő szervezése s Boszniának és Herczegovinának számunkra leendő kijelölése előzetesen megállapittatott, s hogy ezen egyezséghez Németország kormánya is hozzájárult. Tekintve az események lefolyását, tekintve az európai sajtó nyilatkozatait s tekintve azt, hogy a közös külügyminister maga is többször beismert annyit, hogy a három császár közt a keleti kérdés tárgyában teljes egyetértés létezik: valónak kell tartanunk idegen államférfiak azon ünnepélyes nyilatkozatát, mely szerint kormányunk és Oroszország kormányai között Törökországnak legalább részleges feldarabolására előleges egyezmény köttetett.