Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.

Irományszámok - 1878-53. Törvényjavaslat a német birodalommal 1878. évi deczember hó 16-án kötött kereskedelmi szerződésről

154 53. szám. A mennyiben a szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt említetteknél nagyobb könnyítéseket állapított volna meg, e könnyítések a másik féllel való forgalomnál is a kölcsönösség feltétele mellett, alkalmazást találnak. 19. czikk. A szerződő felek alattvalói kereskedés és ipar megkezdése és folytatása, valamint a fizetendő adóra nézve a bennszülöttekkel egyforma bánásmódban részesülnek. Vásárok és sokadalmak látogatásánál a másik fél alattvalói ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a saját alattvalók. A gyógyszerészeti iparra, a kereskedelmi alkuszok üzletére és a vándoriparra — beleértve a házalást is — az emiitett határozmányok nem alkalmazhatók. Kereskedők, gyárosok és más ipar-üzök, kik ki tudják mutatni, hogy azen államban melyben laknak, az általuk gyakorlott üzlet után a törvényes adót fizetik, ha akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók által vásárlásokat tesznek, vagy magukkal vitt mustrák mellett megrendeléseket keresnek, a másik fél területén ezért semminemű további illetékek fizetésére nem kötelezhetők. A szerződő felek egyikének alattvalói, kik különböző államok helyei közt fuvarozást tengeri- vagy folyam-hajózást űznek, ezen iparüzletért a másik fél területén ipar-adó alá nem vethetők. Az egyik szerződő fél területén jogszerűen fennálló részvénytársaságok, betéti részvénytársaságok és mindennemű biztosító-társaságok a másik fél területén az itt érvényes törvényes határozatok megtartása mellett üzletet folytathatnak és jogaikat a törvényszék előtt érvényesíthetik. Insoweit von einem der vertragenden Theile mit dritten Staaten in Betreff der Zollabfertigung weitergehende, als die hier aufgeführten Erleichterungen vereinbart worden sind, finden diese Erleichterungen auch bei dem Verkehr mit dem anderen Theile, unterVorraussetzung der Gegenseitigkeit, Anwendung. Artikel 19. Die Angehörigen der vertragenden Theile sollen gegenseitig in Bezúg auf den Antritt, den Betrieb und die Abgaben von Handel und Gewerbe den Inlandern völlig gleichgestellt sein. Beim Besuche der Markte und Messen sollen die Angehörigen des anderen Theiles ebenso wie die eigenen Angehörigen behandelt werden. Auf das Apothekergewerbe, das Handelsmakler- (Sensalen-) Gescháft und den Grewerbebetrieb im Umherziehen, einsehliesslich des Hausirhandels, finden die vorstehenden Bestimmungen keine Anwendung. Kaufleute, Fabrikanten und andere Gewerbetreibende, welche sich darüber ausweisen, dass sie in dem Staate, wo sie ihren Wohnsitz habén, die gesetzlichen Abgaben für das von ilmen betriebene Gescháft entrichten, sollen, wenn sie persönlich oder durch in ihren Diensten stehende Reisende Ankaufe machen oder Bestellungen, nur unter Mitführung von Mustern, suchen, in dem Gebiete des andern vertragenden Theiles keine weitere Abgabe hiefür zu entrichten verpflichtet sein. Die Angehörigen des einen der vertragenden Theile, welche das Frachtfuhrgewerbe, die Seeoder Flussschiffahrt zwischen Platzen verschiedener Staaten betreiben, sollen für diesen Gewerbetrieb in dem Gebiete des andern Theils einer Gewerbesteuer nicht unterworfen werden. Die in dem Gebiete des einen vertragenden Theiles rechtlich bestehenden Actiengesellschaften, Gommanditgesellschaften auf Actien und Versicherungsgesellschaften jeder Art werden in dem Gebiete des andern Theiles nachMassgabe der daselbst geltenden gesetzlichen und reglementarischen Bestimmungen zum Geschaftsbetriebe und zur Verfolgung ihrer Rechte vor Gericht zugelassen.