Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.

Irományszámok - 1878-47. Törvényjavaslat az 1875. évi XLI(X. és 1877. évi IX. törvényczikkek módositásáról

47. szám. 141 Spizza helységet az úgynevezett spizzai kikötő mellett, azután Brdza és Magjari falvakat összesen 176 katholikus családdal. Brdza és Magjari falvakra következik Susanj falu körülbelül 70 katholikus családdal. Az összes lakosság száma körülbelül 1700 lelket tesz. A lakosság kiválólag albán nemzetiségű; de tényleg a szláv (szerb) és albán nyelvet egyformán beszéli. Ezen parti területen lakó osztrák-magyar monarchiabeli alattvalók száma 13 családra terjed. Falvak: A fent elősorolt falvak kevés, egymástól meglehetős távolban fekvő házból állanak; minek következtében az egyes falvak nagy kiterjedést nyernek. A házak többnyire nyers kövekből épitvék, egyemeletesek és cseréppel fedvék. Erődített pontok és a spizzai kikötő: Az eröditett pontok közül felemlitendők: 1. Nehaj, régi kis hegyi erőd, 200 méter (viszonylagos magasság) magas, meredek, s csak egy oldalról hozzáférhető sziklán, mely a spizzai út és a partszélek felett uralkodik. 2. Tabia, újonnan épült parti védmű a Grolobrdon, mely a spizzai kikötő felett uralkodik. A kikötő csak a bóra ellen van némileg védve, de nagyobb hajóknak, sőt parti hajóknak is kevés oltalmat nyújt. Az antivárii kikötő a Tabia parti védműtől 6 kilométernyi távolban van s annak látkörébe esik. Hegyek: Spizza területén a Skutari tó és az adriai tenger között elnyúló Sutturman hegység délnyugoti lejtői vonulnak keresztül. Ezen hegy lej tők nem terjednek közvetlenül a tengerpartig, hanem körülbelül azon vonalig nyúlnak, mely a Migyor és Spizza falvak által van megjelölve. Ezen vonalon tul a tengerpart mellékén több, mély nyergek és szakadékok által egymástól elválasztott sziklás hegycsoport emelkedik. Ezen hegycsoportok által a miggor-spizzai irányban a tengerparttal párhuzamosan elnyúló völgy képződik, melyen keresztül halad a Buduatól Antiváriba vezető ösvényút. Spizzától délre a Sutturman hegység lejtői egész a tengerpartig nyúlnak. Ezen hegység-gerincz magassága a montenegrói határon 600—950 métert tesz, az előtte fekvő hegycsoportok magassága pedig 160—500 méterig terjed. A hegylejtők profilja a felső részen meredek, az alsó részen lapos. A hegyoldalak felső része néhány kis erdő-tagrészt kivéve, kopár, az alsó része többnyire gabonamüvelés alatt áll, vagy erdőkkel és cserjével van fedve. Spizzától a szóban levő terület déli határáig a tengerparton egy körülbelül 2 kilométer széles, szántóföldekből és rétekből álló, vizzel ellátott földszegély nyúlik el. Patakok • Az ezen területen átvonuló patakoknak többnyire erős esésű medreik vannak, magas és meredek partokkal. Völgyeik felső folyásuknál és ott, hol a tengermelléki hegycsoportokat áttörik, vadon kinézésüek és szakadékosak. A patakok közül legjelentékenyebb a G-yurmanski-patak, melyen íves kőhid vezet át.