Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.
Irományszámok - 1878-36. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, Verhovay Gyula orsz. képviselő mentelmi ügyében
124 36, szám. •--36. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, Verhovay Gyula orsz. képviselő mentelmi ügyében. A képviselőház 1878. évi november hó 14-én tartott 16. ülésének 57. számú határozata folytán, a mentelmi bizottság tárgyalás alá vévén Verhovay Gyula orsz. képviselő mentelmi ügyét, az összes iratok hosszas és beható átvizsgálása után, mindenekelőtt szükségesnek tartja jelentésébe foglalni a tényállás főbb részeit, hogy ez által a képviselőház a hozandó határozatra vonatkozólag kellő tájékozással birhasson. A fővárosi rendőrség 1877. évi deczember 17-én a ministereinök és egyszersmind belügy ministerh ez tett jelentésében előadja, hogy 1877. deczember 16-án, délután az utczai néptömeg a ministerelnöki palotába hívatlanul előbb behatolni és később betörni szándékozott, de miután a rendőrség által azon akaratukban megakadályoztatott, a palota ablakait bedobálta, s erőszakosdásait csak akkor hagyta abban, midőn a rendet helyreállítandó, fegyveres erő által a helyszínéről elűzetett. Később ugyanezen utczai néptömeg a „szabadelvű kör" ablakait is beverte. Köztudomás és a rendőri tudósítások szerint ezen lázongás előidézője, az egész mozgalom intézője és vezénylője Verhovay Gyula volt. Ezen jelentés és a rendőri előnyomozás folyamán eszközölt kihallgatásokról szóló iratok a budapesti kir. ügyészséghez áttétetvén, az azokat a kir. főügyészségnek utasításához képest, a budapesti kir. törvényszékhez azon inditványnyal tette át: „hogy Verhovay Gyula és még ez ideig ismeretlen társai ellen a bűnvádi eljárás az 1546: XXV. és 1715: VII. t.-czikkekben előirt elbánás alá eső lázadás büntette miatt elrendeltessék, és Verhovay Gyula — tekintettel a vizsgálat eredményének biztosítására s az elkövetett cselekmény súlyos voltára — a vizsgálat megkezdésével azonnal fogságba helyeztessék." Ennek következtében Verhovay Gyula ellen mind a vizsgálat, mind a letartóztatás elrendeltetvén, ő 1877. évi deczember hó 20-án le is tartóztattatott. Verhovay Gyula kihallgattatása folyamán tagadja, hogy olyasmit elkövetett volna, mi a lázadás jellegét magán viselhetné, sőt ellenkezőleg, a népet, midőn látta, hogy magát zajosan viseli, a jó rend fentartására felszólította. A vizsgáló bírónak előtte kihirdetett vizsgálati fogságot elrendelő végzése ellen a kir. törvényszék határozatát kérte ki, mely azt helybenhagyta. Ezek után a vizsgálat folyamán számosan ki hallgattattak, azonban a bizottság a kihallgatások folytán felmerült körülmények részletesebb felemlitését feleslegesnek véli, mert azon nézetben van, hogy a jelentésnek kizárólag csak azon körülmények felsorolására kell szorítkozni, melyek különösen Verhovay Gyula mentelmi ügyének kérdésével szoros összefüggésben állanak. Mindazonáltal a bizottság megjegyzendőnek véli, hogy többeknek, nevezetesen Szvoboda Lajos, Farkasányi Károly, Lichtenstein Lajos és Futaky Gyula vallomásaiból az tűnik ki, hogy Verhovay Gyula a ministerelnöki palota előtt tartott beszédében többek között azt mondotta, „hogy vagy teljesíted a nemzet kivánatát, vagy leköszönsz" — ő elismeri, hogy az emiitetteket mondotta, de előadja, hogy azt nem a jelenre, hanem jövőre alkalmazta, a mennyiben közvetlen megelőzőleg azt mondotta, „hogy fog jönni idő, a midőn stb."
