Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.

Irományszámok - 1878-27. A képviselőház által elfogadott válaszfelirati javaslat

108 27. szám. miszerint ezen utón haladva, ama nyomasztó adósság második részére is hasonló intézkedés fog sikerülni, államháztartásunkban pedig az egyensúlyt még továbbra is mindinkább meg fogjuk közelí­teni. A legújabb események, fájdalom, ezen reményt nem csekély mértékben megingatták, egészen más és általunk előre nem láthatott czélra vévén igénybe azon áldozatokat, melyeket pénzügyeink rendezésére fordítani szándékoztunk és a dolog természeténél fogva senki sem képes nekünk biz­tosítékot nyújtani arra nézve, mily mértékig fognak e rendkívüli áldozatok még emelkedni, hol és mikor fogják határukat találni. Azon kérdés is, vájjon a megszállott és tényleg birlalt tartományok mi módon lennének közigazgatásilag rendezendők, nem csekély gondot fog adni a két törvényhozásnak, melyek illető­sége alól e kérdést elvonni nem lehet. Bármily kezdetleges legyen is az ama tartományokban létesítendő szervezet, bármily rövid a megszállás tartama; attól kell tartanunk, hogy már a leg­szükségesebb intézkedések és a megszálló sereg fenntartása is nagy mérvben fogja igényelni a monarchia különben is eléggé terhelt népeinek áldozatkészségét. Azonban nem egyedül az anyagi tekintetek foglalkoztatják az ország közvéleményét, hanem azon lehető visszahatás is, melyet egy új elemnek a morarchíába való akár csak ideiglenes beillesztése is netalán ama nagy műre gyakorolhatna, mely annyi nehéz küzdelem, oly óriási aka­dályok legyőzése után 1867-ben létre jött, s melynek főérdeme abban állott: hogy a Felséged dicső jogara alatt élő nemzetiségek jogainak egyensúlyozása mellett, az alkotmányos és parlamen­taris kormányzás lehetőségét megadta. Pedig alkotmányunk ezen alapjának csonkitatlan fenn­tartása képezi Magyarországnak leghőbb vágyát; neki nincsenek oly aspiratiói, melyek területének nagyobbitasára vannak irányozva, egész erejét a belreformok munkájára, közgazdászati viszonyai­nak javítására kívánja forditani, mely nélkül, Felséges Urunk Királyunk! nem vagyunk képesek akkár csak az eddigi terheket is huzamosabb ideig elviselni. Az ország adózási ereje mar is any­nyira meg van feszítve, hogy annak további fokozására, az általános jólét tetemes emelkedése előtt, gondolnunk sem lehet. E jólét emelkedésének, az ország fejlődhetésének pedig első nélkülöz­hetlen feltétele : béke és nyugalom! Erről is habozás nélkül le fogunk mondani, minden magánér­deket háttérbe fogunk szorítani, utolsó fillérünket és utolsó csepp vérünket fogjuk Felséged rendel­kezésére bocsátani, ha Felséged monarchiáját bár honnan is valódi veszély fenyegetné. De hogy akkor ezen erőnk teljes súlylyal érvényesülhessen, hogy az elégséges legyen bármily ellenség legyőzésére, kímélnünk kell azt mindaddig, mig ily végső szükség pillanata be nem áll. Felséges Urunk! E monarchiának tekintélye minden polgára előtt szent és sérthetetlen; hadseregünk becsülete egyszersmind mindnyájunké és igy mi soha olyat sem várni, sem kérni nem fogunk, a mi akár ezen monarchia valódi tekintélyén, akár hadseregünknek helyesen értel­mezett becsületén csorbát ejthetne. De e nélkül is, Felséged magas belátásának és hü Magyar­országa iránti jó akaratának bizonyára sikerülni fog a boszniai és herczegovinai ügy oly meg­oldását találni, mely a nemzet minden rétegeiben a palotától le a kunyhóig elterjedt, és e jelen feliratban is tiszteletteljesen tolmácsolt aggodalmakat megszüntetni és hazai állapotaink javítására irányzott már-már tünedező reményeinket újból feléleszteni alkalmas leend. A mennyiben rajtunk álland, Felségednek ilynemű legkegyesebb szándoklatait támo­gatni, részünkről sem a hazafias áldozatkészség, sem a fenforgó nehézségek higgadt méltánylása hiányozni nem fog. A mindenható vegye szent oltalma alá Felséged drága életét, az ö áldása kisérje Felsé­ged minden lépését. Kik egyébiránt mély tisztelettel vagyunk Budapesten, 1878 november 28-án. Császári és apostoli királyi Felségednek: Legalázatosabb szolgái Magyar-, Horvát- és Szlavonországoknak országgyűlésig egybe­gyűlt képviselői. Ghyczy Kálmán s. h., (P. H.) Baross Gábor s. k., a képviselőház elnöké. a képviselőház jegyzője.

Next

/
Thumbnails
Contents