Képviselőházi irományok, 1875. XXVI. kötet • 871-921. sz.

Irományszámok - 1875-871. 1878. évi V. törvényczikk a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről

28 871. szám. fenn: a felbujtók és a vezetők öt évig terjedhető fegyházzal, a többiek pedig öt évig terjedhető börtönnel büntetendők. Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az is : a ki a 163. §-ban meghatározott büntettet, habár egyedül, de fegyveresen követte el, úgyszintén, a ki a 165. §-ban meghatározott bűntett elkövetése alkalmával fel volt fegyverkezve. 169. §. A jelen fejezetben meghatározott bünteti miatt, a szabadság-vesztés büntetésen felül, a hivatalvesztés is alkalmazandó. 170. §. A hatóság elleni erőszak elkövetésére irányzott szövetség, ha a bűntett véghezvitelére előkészületi cselekmény még nem történt: három hónaptól 'így évig, ellenkező esetben pedig egy évtől három évig terjedhető fogházzal büntetendő. VI. FEJEZET. 4z alkotmány, a torvény, a hatóságok, vagy a hatósági közegek elleni izgatás. 171. §. A ki valamely gyülekezeten nyilvánosan, szóval, vagy a ki nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére kiállítása által, bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felhí, ha a bűntett vagy vétség elkövetett: mint felbujtó büntetendő. Ha pedig a felhívás eredménytelen maradt — a mennyiben az a jelen törvény külön rendeletei alá nem esik: két évig terjedhető államfogházzal, és két ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 172. §. A ki a 171. §-ban meghatározott módon, a törvény ellen, vagy a ki hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen, engedetlensegre egyenes felhívást intéz vagy terjeszt: két évig terjedhető államfogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanezen büntetés éri azt: a ki a 171. §-ban meghatározott módon, valamely osztályt, nemzetiséget, vagy hitfelekezetet gyűlöletre a másik ellen, úgyszintén azt is: a ki a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat. 173. §. Ót évig terjedhető államfogházzal büntetendő az, a ki a 171, §-ban meghatározott módon a király személyének sérthetlenségét, a trónöröklés törvényes rendjét, az alkotmányos államformát, vagy a törvény kötelező erejét megtámadja; úgyszintén az is, ki az alkotmány egyes intézményei, a monarchia másik államával fennálló kapcsolat, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség ellen, avagy a királynak, az országgyűlésnek, az országgyűlési bizottságoknak vagy a közös-ügyek tárgyalására hivatott bizottságnak törvényes joga ellen lázit.