Képviselőházi irományok, 1875. XXVI. kötet • 871-921. sz.

Irományszámok - 1875-871. 1878. évi V. törvényczikk a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről

20 871. szám. 123. §. Az elévülés hatálya nem terjed ki a jogerejü ítélet által megállapított hivatalvesztésre, sem a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére. 124. §. Az elévülés félbeszakad az illetékes hatóságnak a büntetés végrehajtására irányzott, és az elitélt személyre vonatkozó bármely intézkedése, különösen annak elfogatása által. Az intézkedés napján azonban az elévülés újra kezdetét veszi. 125. §. A büntető ítéletben megítélt vagyoni elégtétel tekintetében, az elévülést, valamint annak félbeszakítását a polgári törvények szabályozzák. MÁSODIK RÉSZ. A büntettek és vétségek nemeiről, és azok büntetéséről. I. FEJEZET. A felségsértés. 126. §. A felségsértés bűntettét követi el: 1. a ki a királyt meggyilkolja; vagy szándékosan megöli; vagy ezen cselekmények valamelyikének véghezvitelét megkísérli; 2. a ki a király testi épségét megsérti, vagy őt az uralkodásra képtelenné teszi; 3. a ki a királyt az ellenség hatalmába adja, vagy az uralkodásnak gyakorlatában akadályozza, vagy személyes szabadságától erőszakkal vagy fenyegetéssel megfosztja; 4. a ki az előbbi két pontban meghatározott valamelyik cselekmény véghezvitelét megkísérli. 127. §. A felségsértés bűntettét képezi azon cselekmény is, mely közvetlenül arra van irányozva, hogy: 1. a trónöröklés törvényes rendje erőszakkal megváltoztassák; 2. a magyar állam alkotmánya, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség, — vagy a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama közt fennálló kapcsolat erőszakkal megváltoztassák ; 3. a magyar államnak, vagy az osztrák-magyar monarchia másik államának területe, vagy ezeknek valamelyik része erőszakkal idegen uralom alá jusson, vagy azon államtól, a melyhez tartozik, erőszakkal elszakittassék.