Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-802. Törvényjavaslat, a végrehajtási eljárásról

86 , 802. szám. tette arra, miszerint annak megállapítása, hogy a kikiáltási áron alul a birtok csak akkor üttetik le, ha legalább két árverelő van: az árverés eredményének biztositékául azért nem tekinthető, mert minden vevőnek módjában áll maga mellett még egy másik árverelőt felléptetni, s tekintve lazt, hogy ezen korlátozó intézkedés az árverezni szándékozók részvételét csökkentené: a 176 §-ban a kétely mellőzése szempontjából világoson kimondatott, hogy az ingatlan a kikiáltási áron alul akkor is leütendő a legtöbbet Ígérőre, ha ő volt az egyedüli árverelő. Az árverés megtartásának lehető biztositékául — mi a versenyt jelentékenyen emeli — az is meg van állapítva, hogy a kikiáltási ár fokozatos leszállítása közben a végrehajtató ígéret-tétel előtt is csak akkor van jogosítva az árverést felfüggeszteni, ha a kikiáltási ár fokozatosan ennek felén alul szállíttatott le. A 179. §-ban a meghatalmazott általi árverés szabályoztatván, a hitelesített különös meghatalmazás bemutatására 8 napi határidő azért adatott, mert kivált vidéken foganatosított árveréseknél szabályszerű meghatalmazás kiállítása nehézségbe ütközik; s lehetnek esetek, melyekben a venni szándékozó azt, hogy vevőül ő kivan fellépni, a meghatalmazás hitelesítésével előlegesen tudomásra hozni nem is akarja. Egyébiránt azon intézkedés, hogy a meghatalmazó vagy vevő társ a leütéskor azonnal megnevezendő, és hogy ha 8 nap alatt a meghatalmazás be nem mutattatik, egyedüli vevőnek az igérettevő tekintendő, ugy a bonyodalmaknak mint a visszaélés lehetőségének elejét veszi. A 181. §. az árverés sikertelensége vagy elhalasztása esetében az ujabb árverés kitűzését szabályozza. Egyszerűsítés szempontjából a kiküldött az iratokat három hónapig magánál tartjaés jelentkezésre ujabb határidőt tüz, mely azonban tekintettel arra, hogy már egy hosszabb árverési határnap volt kitűzve, 30 napra tűzendő ki. A 3 hó eltelte után a kiküldött az iratokat vissza, mutatja, és az árverés feljegyzése töröltetik, ujabb árverés ezen esetben a telekkönyvi hatóságnál kérendő, s oly módon tüzendők ki a határnapok, mint az első árverésre megállapítva van. A 182. és 183. §§-ban az árverési eljárás elleni jogorvoslat kérdése van megoldva. Tekintettel arra, hogy az árverési vételek bizonytalansága a vevők versenyére felette lankasztólag hat, figyelembe véve az árrerési eljárás lényeges mozzanatait, tüzetesen meg vannak állapítva azon esetek, melyekben az előterjesztés vagy felfolyamodás folytán az árverés megsemmisítendő. A 184. §. azon intézkedése, hogy előterjesztés vagy felfolyamodás esetében a vevő kérelmére a zárlat veszély igazolása nélkül elrendelendő, indokolását találja abban, mert különben a jogorvoslat csupán a birtokban maradás és használhatás szempontjából alaptalanul is igen gyakran használtatnék. A 185. §. a vevőnek a bérlővel szembeni jogait a bérleti viszony követelményeinek megfelelően szabályozza. A 189. és 190. §§. a feltételeket meg nem tartó legtöbbet igórő elleni visszárverés elrendelését, foganatosítását és következményeit tárgyazzák. A feltételeket meg nem tartó árverelő jogos igénynyel nem birhat arra, hogy kötelezettségének nem teljesítéséből esetleg hasznot húzzon, és ezért világosan ki van mondva, hogy ha az ingatlan ujabban magasabb árért adatnék el; a többlet őt nem illeti. Szabályozva van az is, hogy a korábbi vevő által megtérítendő különbözet erejéig bármely érdekelt fél kérelmére biztosiiási végrehajtás rendelendő; s a megtérítendő összeg az érdeklettek meghallgatása után végzésileg állapítandó meg. A kérdés egyszerűsége ezen esetben a rendes peres eljárás alakszerűségeit mellőzhetővé teszi. Fontos intézkedést tartalmaz a 191. §., mely szerint ha a birtok kikiáltási ár kétharmadán alul adatott el, s 8 nap alatt a bánatpénz letétele mellett oly ajánlat tétetik, mely a legtöbbet Ígérőnek ajánlatát ennek egy negyed részével meghaladja: a leütés hatálytalannak nyilvánítandó és 30 napra ujabb árverés tűzendő ki. Más törvényhozások példájára való tekintettel ezen intézkedésnek felvétele czélszerünek mutatkozik azért, mert gyakran elegendő komoly venni szándékozók hiányában ingatlanok igen olcsó áron adatnak el; s sokan, a kik az árverés eredményéről utólagosan nyernek értesülést, hajlandók a birtok valódi értekét inkább megközelítő magasabb ígéretet tenni, a mi ugy a végrehajtást szenvedőnek mind a jelzálogos hitelezőknek érdekében áll.