Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-802. Törvényjavaslat, a végrehajtási eljárásról

802. szám. 75 sok tekintetében, az esetek különféleségeinek szem előtt tartásával szerkesztett kimerítő szabályokat állit fel. Az eljárás egyszerűségének, gyorsaságának és olcsóságának szempontjából megemlítendő már itten, hogy az ismeretlen igénylőknek csupán haszontalan költséget és felesleges időveszteséget okozó hirlapi hirdetmény általi felhívása teljesen mellőztetett; hogy az igényperbeli eljárás oly módon szabályoztatott, miszerint az e téren sajnosán észlelt visszaéléseknek lehetőleg eleje vétessék, s az igénypereknek gyors lefolyása biztosittassék; hogy az activ követelések lefoglalása, s a lefoglalt activ követeléseknek átruházása, vagy behajtás, esetleg árverés utján értékesítése kimerítően van szabályozva; hogy az ingatlanokra vezetett végrehajtási eljárás szabályai a telekkönyvi rendelettel összehangba hozattak, a költséges helyszíni becslési és tartozék-összeirási eljárás rendszerint mellőzendőnek állapíttatott meg, hogy az árverés elrendelése a kiküldöttként működő egy bírósági tag vagy kir. közjegyző teendő körébe utaltatott, hogy elegendő hosszú határidőnek biztosítása mellett rendszerint csak egyetlen árverési határnap kitűzése van előírva, hogy az ingatlan vételárának felosztása, valamint az ingatlanok haszonélvezetére vezetett végrehajtás is tüzetes szabályozást nyert. A fentebb jelzetteken s a részlet során méltánylandó egyébb egyes intézkedéseken felül a végrehajtási eljárás átalános javításának szempontjából kiváló figyelmet érdemel a javaslat ezen második fejezetének IV-ik része, mely az eskü alatti vagyon-felfedezés szabályozásával egy e formában nálunk uj biztosítékot kíván felállítani arra nézve, hogy a készpénzbeli követelés behajtására irányzott végrehajtás esetében a végrehajtást szenvedő a követelés fedezetéül szolgálható vagyonát eskü alatt felfedezni legyen köteles, s ez által megeloztessék az, hogy a végrehajtás alatt álló adós vagyonát a következmények minden félelme nélkül vonhassa el a végrehajtás elől. Az eskü alatti vagyonfelfedezési kötelezettségnek kényszerítő eszközéül, miután ezen esetben a pénzbirságnak behajthatlansága miatt nincs sikere, a fogságot mellőzhetlenül kell alkalmazni, de csak oly módon, hogy csakis azon végrehajtástszenvedő ellen legyen fogságnak helye, a ki vagyonát felfedezni, és e felfedezésére, esetleg tehát arra, hogy semmi végrehajtás alá veendő vagyona nincsen, az esküt letenni vonakodik. Ebben szembeszökőleg nyilvánul a különbség a személyes végrehajtás és az eskü alatti vagyonfelfedezés között; mert mig a személyes végrehajtás a fedezettel nem bíró adósnak fogság alá vonását feltétlenül eredményezi, és igy méltatlan zaklatásoknak is tág tért nyújt, addig az eskü alatti vagyonfelfedezés mellett csak az kerülhet fogság alá, a ki az e tárgyban hozott bírósági határozat jogerőre emelkedésének daczára vagyonát felfedezni, s felfedezését esküvel erősíteni vonakodik, a mi épen ezért a jóhiszemű adós zaklatására fel nem használható. Az általános hitel biztosítása szempontjából ezen intézkedések felvétele, mely a külföldi tapasztalatok szerint ezélszerünek bizonyult, és a személyes végrehajtás eltörlése daczára legközelebb is a német birodalmi perrendtartásban fentartatott, bizonyára üdvös eredményű fog lenni nálunk is. A törvényjavaslat harmadik fejezete a végrehajtás egyéb nemeinek, a negyedik fejezet pedig a biztosítási végrehajtásnak és a zárlatnak szabályozását tartalmazza. E kérdések szabályozásánál is kiváló gond fordíttatott arra, hogy az esetek különbféleségeire kiterjeszkedő kimerítő intézkedések felvétele által a bizonytalanságnak eleje vétessék, s e tekintetben különösen figyelmet érdemelnek a javaslat azon intézkedései, melyek a zárgondnok jogkörét, számadási kötelezettségét, a zárgondnok esetleges elmozdítását, a zárgondnoki dijak és költségek megállapítását tárgyazzák. A törvényjavaslat ötödik fejezete a megtelelő átmeneti intézkedéseket tartalmazza. A törvényjavaslat átalános méltatásának szempontjából a fentebbieket előre bocsátva, áttérek a fontosabb egyes intézkedéseknek különös indokolására. 10*