Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-802. Törvényjavaslat, a végrehajtási eljárásról

52 S02. szám. 193. §. A vételárból a jelzálogos hitelezők előtt a következő előnyös tételek, s a következő sorrendben elégitendők ki: 1-ör. A végrehajtatónak ós a 171., 172. §§. eseteiben a végrehaj tatóknak az ingatlan árverés hirdetése ós foganatosítása körül felmerült s bíróilag megállapított költségei, továbbá a sorrendi tárgyalás bélyeg-költségei, az ismeretlen hitelezők képviseletére rendelt gondnok dija és a 169. és 214. §§. esetében a zárgondnoki költségek és dijak. 2-or. Az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő állami és községi adók, a mennyiben az árverés napjától megelőzőleg esedékessé váltak és az árverés napjától visszaszámított 3 évnél nem régibb időről vannak hátralékban; ugy az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő s az árverés napjától visszaszámítva három évnél nem régibb illetékek. 3-or. A fennálló törvények értelmében az ingatlant közvetlenül terhelő szőlődézsma, úrbéri ós más hasontermészetü váltság-összegnek ugy vízszabályozási tartozásnak az árverés • napját megelőzőleg esedékessé vált három évnél nem régibb időről hátralékban levő részletei. Ha a 3-ik pont alatti követelések a vételárból egészen kielégíthetők nem lennének: első sorban a vízszabályozási követelések fizetendők; a többi követelések közt pedig aránylagos levonásnak leend helye. 194. §. Az előnyös tótelek kielégítése után a vételárból a jelzálogos hitelezők követelései elégitendők ki a telekkönyvi rangsorozat sorrendében. Ha ugyanazon telekkönyvi hatóság telekkönyveibe bejegyzett több jószágtest vételára egyidejűleg kerül árfelosztás alá : azon jelzálogos hitelezők, kiknek követelése több ingatlant terhel, ezen ingatlanok vételárából aránylag elégítendő ki. — Ugyan ezen szabály áll azon jelzálogi követelésekre is, a melyek valamely közös ingatlannak több tulajdonos-társat illető hányadát terhelik. Ha pedig a jelzálogilag biztosított követelést egyidejűleg árfelosztás alá nem kerülő más ingatlant, vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonos-társat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli: a vételárból a hitelező által megállapított részben, és a mennyiben a hitelező kívánja, teljesen kielégítendő. A későbbi jelzálogos hitelezőknek azonban jogukban áll az utóbb említett esetben az előttük levő jelzálogos követelést a sorrendi tárgyalásig készpénzzel kifizetve magukhoz váltani. Ha e joggal több jelzálogos hitelező kivan élni: az elsőség a telekkönyvi bejegyzés sorrendé szerint illeti a hitelezőket. — A később bejegyzett jelzálogos hitelező azonban a beváltási jogot a korábbi jelzálogos hitelező ellenében is érvényesítheti, ha ennek követelését is készpénzzel beváltja. Azon jelzálogos hitelező, a ki valamely követelést bevált, a beváltott követelést illetőleg a hitelező jogaiba lép. Ha valamely szolgalmi joggal terhelt ingatlan a 168. §. értelmében a szolgalom fentartása nélkül árvereztetett el, a szolgalmi jog egyenértékéül fizetendő összeg, — továbbá bekeblezett haszonbérlet vagy bérlet esetében a bér megszűnte esetére a haszonbérlő vagy a bérlő által követelt kártérítési összeg, végre bejegyzett kikötmények esetében, a kikötménynek készpénzbeli egyenértéke a hitelező által felszámított összegben, a telekkönyvi rendelet 65. §-a értelmében valamely összeg szerint meg néni határozott követelés fedezetéül bekeblezett vagy előjegyzett legmagasabb összeg által biztosított követelés pedig, ezen legmagasabb összeg erejéig veendő számításba.