Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-870. Schwarcz Gyula törvényjavaslata, az államtanácsról

870. szám. 383 Hogy az államtanácsosok, valamint az államtanács elnöke, alelnöke szolgálatuk folyamában sem a képviselőház tagjai, sem a főrendiház tagjai nem lehetnek, sem közhivatalt nem viselhetnek : ez önként folyik az államtanács jog- és munkakörének természetéből. Oly nagy fontosságú teendők várakoznak az államtanács tagjaira, miszerint még ha állásuk jogi természete nem is involválná az incompatibilitást, már maga e teendők odaadásteljes buzgalmat igénylő mivolta minden egyéb nyilvános munkakörtől távol fogná őket tartani, — ha t. i. föladatuknak, ily törvény nem létében is, hivatásuk fontosságának teljes tudatában, lelkiismeretük mélyéből megfelelni óhajtanának, Az államtanács elnökének, alelnökének, az államtanáesosoknak, valamint a segédszemélyzetnek évdiját, lakpénzét, nyugdiját és ez utóbbinak föltételeit jelen törvényjavaslatba iölvenni nem lehetett: de nem is kivánja ezt az államtanács fölálutasának ós működése megindithatásának semminemű követelménye. Az államháztartási költségvetési előirányzat kilátásba helyezhetendette évről-évre addig is mind e pénzügyi mozzanatokat, mig e tárgyban a tüzetes törvény megalkottatik. Magától értetik, miszerint ugy a elnök, alelnök, mint az államtanácsosok magas állása, kell hogy irányt adjon azok fizetése, lakpénze, nyugdija kiszabásánál, a takarékosság azon tekintetein kivűl, melyekre sanyarú anyagi helyzetünk által utaltatunk. A 7. —13. §§. körvonalozzák a fölállittatni javasolt államtanács jog- ós munkakörét. Mindaz, a mi e §§-ban az államtanácsra mint jog ráruháztatik, vagy mint tiszt rárovatik, szükségkép foly azon tisztán, világosan kidomborított teleológiai alapmozzanatból, melyet, mint a fölállítandó államtanács egységes, önmagában bevégzett ozélját azl. §-ban szabta meg e törvényjavaslat. ti nagy, egységes, önmagában bevégzett czélt tartva szem előtt, nem hozhattam javaslatba sem többet, sem kevesebbet az államtanács jog- és munkakörére nézve, mint a mennyit épen emiitett §§. határozottan elrendelnek. Nem lehetett szó arról, hogy parlamentáris, népképviseleti monarchiában, minő Magyarország, oly intézményekkel s oly alkotmányos joggyakorlattal szemben, mint a minők a mieink, az államtanácsnak saját kezdeményezési jog adassék a törvényhozás terén. Arról sem lehetett szó, hogy mint Francziaországon, az államhatalmak megoszlásának egészen más alakzatára alapított 1852-iki alkotmány elrendelte volt: az államtanácsnak jogában álljon a törvényhozó testület munkálatait vita közben bármely perezben megakasztani és az államtanács által előirt mintázatok szerint a törvényhozó testületekben szenvedett modositványokboi teljesen kivetkőztetni, illetőleg az eredeti szerkezetre visszaterelni. Nem lehet nálunk erről sem szó ; mert a mi alkotmányunk parlamentaris népképviseleti alkotmányosság. Francziaország i852-ki alkotmánya pedig nagyon eltávolodott egy ily alkotmányosságtól. Francziaországon akkor a kezdeményezési jog nem illette meg a „Oorps LégisJatif" tagjait: a kezdeményezési jog akkor Francziaországon végelemzósben csak egy embert illetett meg, szemben a „Oorps Lógislatif"~vel, a császárt. Enynyire nem lehetett menni egy oly államtanács fölállítását czólzó javaslatban, a minőt jelen javaslat tűzött mint czélt maga elé az 1. §-ban. Sőt még azt sem tartottam czélszerünek, hogy az államtanács előkészítő, szerkesztő egyeztető munkálatai mint kötelezők rendeltessenek rá a képviselőházra. Nálunk alaptörvény nem létezik ugyan ; egyik törvény olyan mint a másik ; meglehet változtatni egyszerű törvényalkotás által: tehát törvényhozásunk alkothatna bármely perezben oly törvényt is, mely azt rendelné, miszerint a képviselőházban benyújtott törvényjavaslatokat a képviselőház csak azon szerkezetek alapján tárgyalhatja, a mely szerkezeteket az államtanács illető javaslatokra nézve indítványba hozott. Hozhatnánk oly törvényt is, egyéb államok példájára, miszerint azon módositványokat, melyeket az államtanács a javaslat alapeszméjébe, vagy egyes lényeges mozzanataiba, egyes részleges intézkedéseibe ütközőket jelöl ki indokolt jelentésében, hogy ily módositványokat például a felsőház tárgyalás alá ne vegyen.