Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-870. Schwarcz Gyula törvényjavaslata, az államtanácsról

376 870. szám. szolgálhatna, hogy a ministeri felelősség rovására vagy kijátszásával nehézkesebbé tegye a kormányzat mechanismusát. Ámde több európai parlamentaris, népképviseleti alapon nyugvó alkotmányos jogállam példája mutatja, miszerint igenis, végezhet egy államtanács kellő szervezet, kellő alkatelemek, s bölcs mérséklettel kiszabott jogkör alapján oly munkát, melyre az államnak, ha csakugyan fedezni, kielégíteni akarja a modern művelődési állam-életnek ugy értelmi, s erkölcsi mint anyagi szükségleteit, a szó szoros értelmében égető szüksége van; és kimutat ezen szigorulag alkotmányos, sőt határozottan parlamentaris államok példája még mást is: azt, hogy végezhet egy kellő szervezetre fektetett, s ildomosán körülhatárolt jogkörű államtanács oly munkát, igen — akként végezheti egész munkáját, miszerint működése a törvényhozásnak, s ennek kapcsán a közigazgatásnak fólreismerhetlenül előnyére válik, a nélkül, hogy okot adhatna aggodalomra a parlamentarismus igaz barátainak: a nélkül, hogy kezére játszhatnék a függöny mögötti politika ügynökeinek s a nélkül, hogy magát, mint önálló nagy államtest a törvényhozó és kormányhatalom közé ékelve zsibbasztólag, vagy legalább bonyolitólag kellene hatnia akár az egyik, akár a másik, akár mindkettőnek működésére. Van államtanácsa Franciaországnak, Portugalliának, Spanyolországnak, Olaszországnak, Hollandiának, Bajorországnak, Württembergnek, Poroszországnak, a görög királyságnak stb. Azon jogkör természetét tekintve, melynek gyakorlására e különböző államok államtanácsai hivatvák, ez utóbbiak három nagy rovat alá sorozhatok. Az első nagy rovatot, mint typust képviseli a franczia államtanács, a másikat a portugalli, a harmadikat a görög királysági államtanács. A franczia államtanács jog- s illetőleg munkaköre a legutóbbi u. m. az 1872-iki május 24-ik, s az 1875-iki február 25-iki törvények alapján is, a következő négyre terjed ki: 1. előkészíti a törvényjavaslatokat és a közigazgatási alapszabványokat; 2. kidolgozza, illetőleg szerkeszti a közigazgatási szabályrendeleteket, s véleményes jelentést tesz közigazgatási ügyekben; 3. bíráskodik mint legfőbb fórum a „Oontentieux", a közigazgatásilag okozott jogsérelmek fölött, s ezekkel rokon természetű ügyekben; 4. végérvényesen dönt az illetékességi összeütközések eseteiben, a mennyiben ez utóbbiak a közigazgatási és a birói közegek közt merülnek föl. E franczia államtanácsot vette mintaképül, ha nem is teljes egészében, de mindenesetre több fontos, jellemző vonásában ugy Olaszország mint Spanyolország, utóbbi különösen 1869-iki alkotmányában ; sőt még a germán faj államai közöl is már jól korán utánozta a maga „titkos tanács"-ában ezen franczia államtanács alapgondolatának nem egy mozzanatát — még pedig egyike a legéletrevalóbb, német alkotmányos államoknak, Württemberg. — Portugallia államtanácsa — az 1826. ápril 29-iki, illetőleg az 1852-ik július 5-diki alkotmány alapján nincs arra kötelezve, hogy a törvényhozási munkálatokat vagy a közigazgatási alapszabványokat előkészítse, kidolgozza, szerkeszsze, nincs is az a közigazgatásilag okozott sérelmek fölötti bíráskodás jogával fölruházva mint a franczia államtanács; jog- és munkaköre arra szorítkozik, miszerint esetről esetre, az az mindannyiszor, valahányszor erre a korona által fölhivatnék, véleményt tartoznak mondani annak egyes tagjai a kormányzat és közigazgatás fölmerülő főbb kérdéseiben: így mindazon kérdésekben, melyek a Cortes egybehívására, az érsekek, püspökök kinevezésére, az államtisztviselők kinevezésére, uj hivatalok fölállítására, diplomatiai ügynökök alkalmazására, nemzetközi alkudozásokra, nemzetközi szerződések kötésére, a hadüzenetre, békekötésre, a honfiusitásra, czimek, rang, rendjelek adományozására, a törvények végrehajtásának czéljábol kibocsátott rendeletek, leiratok, utasítások stb. közzétételére, a Oortes által megszavazott államköltsógvetési előirányzat tételeinek törvényszerüleg szigorú betartatására, stb. vonatkoznak. Ezen portugál államtanács alapgondolatára támaszkodik a hollandi államtanács, az 1810- és 1848-ban módosított 1815-iki alkotmány alapján, de már meglehetősen közeledik, legalább