Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-868. A képviselőház vám- és kereskedelmi bizottságának jelentése, a főrendek által, „az osztrák-magyar általános vámtarifáról” szóló törvényjavaslat, valamint az ahhoz csatolt tarifa némely szakaszainál elfogadott módositások felett

868. szám. 369 sabb különböztetóst állit fel, s a mig egyrészt a közönséges áruk egy részét kivévén, az eddigi finom áruk közül, az alacsonyabb vámtétel alá helyezi és e szerint ezekre nézve 10—10 írtjával vámleszállitást tartalmaz, ugy másfelül az eddigi javaslat c) 2., 3. tóteleinek összevonása által a 2. pont alattiakra 20 frtnyi és a legfinomabb szövetek jelzése alatt a 70 frtos ós 90 frtos tétel alá esett szöveteknek 150 frtos tétel alá helyezése 80 frtnyi, illetőleg 60 frtnyi emelést képez. Egyébiránt ezen érintett vámemelést illetőleg megjegyzi a bizottság, hogy ezen szövetek közt az 50 számunál finomabb fonaluak, értékes szövetek, melyeknél a belföldi ipar szempontjából nem lenne indokolt az angol pótconventió (1870. évi III. törvényczikk) által megállapított 90 forintnyi vámtételről az eddig tervezett 70 forintra leszállani, valamint, hogy másfelől a fehérített és festett kelméknek, ha 50-es számú fonalból készültek. 90 forintos vámja, a jelenleg fennálló 120 forintos vámnál, még mindég jóval alacsonyabb. Ami pedig a legfinomabb, az az, azon szöveteket illeti, melyek 100-as számú fonalból valók, és melyekre vonatkozólag megjegyeztetek, hogy 150 forintos tétel alá terveztetnek vonatni; a bizottság felemlíti, hogy ezen kelmék (milyenek: tárlatán, linón, crepe, lisse, battiste, gape. vapeur, mul stb) magas értéke (méter-mázsánként 987—3000 frtig) valamint azon körülmény, hogy általában fényűzési czikket képviselnek, de különben nálunk nagy mérvben nem is fogyasztatnak, a vámemelést nem tünteti fel terhesnek s annálinkább elfogadható, mert miként már említtetett, az eddigi tervezettel szemben a közönséges áruk, az az. melyek 50-es számúnál durvább fonálból készültek, de 5 milliméteren 38 fonálnál többet tartalmaznak, vámleszállitást érnek el, a mennyiben ugyanis az eddig javasolt HO, 70 ós 90 frt helyett 50, 60 és 80 frtnyi tétel alá helyeztetnek. Az előadottak alapján tehát a bizottság a főrendek módosításához hozzájárult ós annak elfogadását hozza a t. háznak javaslatba. A tarifa 38. szakasza c) 3. pont után a főrendek a következő jegyzet felvételét határozták el : „Jegyzet: a c) 2 és 8-hoz. Egészen pamutlánczczal szÖtt, egyszínű, mustrátlan, posztószerüen elkészített, négyszögméterenkínt 300—600 gramm súlyú szövetek: 100 klgr. 50 frt." A bizottság a tarifa ezen módosításában egy lényeges előnyt talál, mely a hazai fogyasztókat illeti. — Ugyanis e jegyzet szerint azon, különösen angol szövetek, melyek pamutlánczczal vannak szőve, melyek tehát nem tiszta gyapjú áruk, az előbb javasolt osztályozás ós vámtétel alól kivétetnek és egy átlagos és egységes 50 frtnyi vámtétel alá vonatnak. — Utalva azokra, melyek a tarifa e szakaszának tárgyalásánál a képviselőházban elmondattak, a bizottság a jegyzet rendelkezését bővebben indokolni nem kívánja, csak annyit jegyez még meg, hogy ezen áruk az előbbi javaslat szerint a 60 és 80 frtos vámtétel alá estek, s hogy e szerint az 50 frt vámtétel átalában előnyös leszállítást jelent. A tarifa 45. szakaszánál a főrendek következő módosításokat fogadtak el: a) 2-ben „durva vászonból'1 helyett teendő : „csomagoló vászonból" (37. a) „zsák és csomagoló juta szövetekből (37. f. l.)

u a 45 b) helyett teendő „b. 1." ós a 45 c) elé teendő : „2, kocsitakarók, közönséges vászonból (37. b) olajjal, kátránynyal vagy olajvegyülékkel bevonva vagy áztatva." Ezen módosítás czólja : a tarifa rendelkezésének törvényes magyarázata s igy inkább alaki, ugyanis a tarifában sehol sem fordul elő ezen kifejezés „durva vászonból;" szükségessé vált tehát, annak egy bővebb s világosabb körülírása. Igaz, hogy ennek következtében a kocsitakarók a 10 forintos tétel alá esnek, ámde ez csak helyre igazítás, annyival is inkább, mert a közönséges vászon, melyből e takarék készülnek, 12 forintos tétel alá vonatott s igy a gyártmányt a nyers anyagnál lö frttal olcsóbb tétel alatt az utólagos rninisteri értelmezés sem hagyhatta volna. — A zárjeles idézések az előállítási anyag tételét tartalmazzák. ÉPV H IK0MÁNI 1876-78. XXV. 47