Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-859. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése, a hozzá utasitott 80 milliónyi bankkövetelés ügyében

300 859. szám. általány-összegben benfoglaltatik. A mi véleményünk szerint épen az imént emiitett körülmény nem az osztrák, hanem a magyar felfogás mellett szól, mert ez azt mutatja, hogy a szóban álló lajstromnak oly tételeiről, a melyek a Magyarország részéről vállalandó általány - összegben nem voltak benfoglalva, és ilyen a 300 milliónyi államjegyadósság, a két törvényhozás külön és világosan intézkedett. Ha tehát ily intézkedés az ama lajstromban foglalt államjegy-adóssági tételre nézve történt, akkor bizonyosan ugyanez történt volna az ugyanezen lajstromban előforduló 80 milliós bankadósságra nézve is, ha a két törvényhozás ezen adósságra nézve is kivételt tenni szándékozott volna, ós igy épen azon körülmény, hogy a lajstromban előforduló 300 milliónyi államjegy-adósság kivétetett, a 80 milliós bankadósságra nézve pedig ily kivétel nem törtónt, világosan mutatja, hogy ezen 80 milliónyi bankadósság, azon adósságok közé tartozik, a melyekre az 1867: XV. törvény 1-ső és 2-ik §§. vonatkoznak. Súlyt fektet továbbá a birodalmi tanács t. küldöttsége azon körülményre is, hogy az emiitett államadóssági jegyzék két részből áll, melyeknek egyike a kamatszükségletet, másika pedig a törlesztési szükségletet tartalmazza, a 80 milliónyi adósság pedig nem ez utóbbiban, hanem az elsőben fordul elő. De ennek magyarázatát maga a birodalmi tanács t. küldöttségének üzenete adja, midőn azt mondja, hogy a 80 milliónyi adósság sem feltétlenül kamatos, sem feltétlenül: kamat nélküli kölcsönnek nem mondható, miután a kamatfizetés kötelezettsége, nem rendesen, de igenis bizonyos körülmények közt beáll és igy egyaránt helyes az eljárás, akár ott hozatik fel ezen 80 milliónyi tétel, a hol a kamattal járó kölcsönökről, akár pedig ott a hol a kölcsönök törlesztéséről van szó. Egyébiránt a birodalmi tanács igen t. küldöttsége talán nem fogja rósz néven venni, ha a magyar országos bizottság arra bátorkodik figyelmeztetni, hogy ezen sokat emlegetett lajstrom osztrák részről nagyon is változó appreciatióban részesül, melynél az ellenmondások sem hiányoznak. Mig egyfelől a t. osztrák deputatiónak üzenete, a mint az imént emlittetük okoskodásában még azon nuangé-ra is fektet súlyt, váljon azon laj-