Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.
Irományszámok - 1875-859. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése, a hozzá utasitott 80 milliónyi bankkövetelés ügyében
859. szám. 295 nézve egyedül mérvadó 1867-ikí XV. magyar törvényczikk e kifejezést: „általános államadósság" nem ismeri; e törvényczikk czirne ez : „az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról;" a szöveg bevezető soraiban ugyancsak ez mondatik: „az államadósságok után az 1867. évi XII. t. ez. 53. és 54. §§-ban kikötött feltétel alatt ós módon elvállalandó évi járulók iránt stb.", továbbá az első §-ban meg van állapitva azon összeg, inolylyel Magyarország „az eddigi államadósságok kamatainak fedezéséhez járul : u a második szakaszban a „jelenleg létező különféle adóssági czimekről" van szó, de sehol az egész törvényben „az általános államadósság" kifejezése elő nem fordul, a mi kétségtelenné teszi azt, hogy Magyarország a maga járulékát, sem az úgynevezett átalános, sem bármely különösen meghatározott adóssági kategóriáért, hanem a törvény kifejezése szerint az eddigi, 1867-ben létezett Összes államadósságokért vállalta. Ezt bizonyítja egyaránt az 1867 : XV. törvényczikknek ugy betűje, mint szelleme, nevezetesen pedig azon körülmény, hogy az 1-ső §-ban vállalt összeg, mint „mint állandó, további változás alá nem eső évi járulék^ 1 van világosan megjelölve. Arról, hogy csak bizonyos államadósságokért vállalja Magyarország e terhet, továbbá, hogy ezt bizonyos Összeg alapján bizonyos százalék szerint vállalta volna, az egész törvényben nincsen szó, ós az ezen törvény alkotásánál irányadó nézpontoknál fogva nem is lehet. E nézpont kettő volt. A magyar törvényhozás mindenekelőtt daczára az általa figyelembe vett politikai ós méltányossági tekinteteknek, hiven ragaszkodott az alkotmányában gyökerező ós az 1867 : XII. törvényczikk által újból szentesitett elvhez, miszerint az ország törvényszerű beleegyezése nélkül kötött adósságok őt jogilag nem terhelhetik, hogyaz azok terheihez való hozzájárulásra nincs kötelezve, ós igy az ő alkotmányos közreműködése nélkül kötött adósságokra nézve minden közösséget vissza kell utasítania, hogy közte és az illető hitelezők közt semmi jogi viszony nem létezik, ós a mit kötelezettsége mértókén túl tesz, nem mint adós a hitelező iránt teszi, hanem teszi, mint szabad állam a vele ugyanazon fejedelem alatt élő másik szabad
