Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-850. Jelentése a mentelmi bizottságnak, Filip Konrád és Miskatovics József képviselők mentelmi jogának a zágrábi kir. törvényszék által, rágalmazás czimén kért felfüggesztése tárgyában

252 850. szám. Ezek alapján Filip Konrád ellen Kis Gábor kapronczai kir. alispán, Franits József kir. alispáni titkár és Scheiber Károly kir. alispánsági fogalmazó „becsületsértési vétség miatt" tettek feljelentést a zágrábi kir. államügyészségnél. A kir. főügyészség e feljelentést azon inditványnyal tette át a zágrábi kir. törvényszék vizsgáló bírájához, hogy Filip Konrádot és Miskatovics Józsefet „mint feljelentetteket* — »gyanusitás büntette miatt" hallgassa ki, mely indítvány a zágrábi kir. törvényszéket a szóban levő kérvény beadására indította. E tényállásból a mentelmi bizottság azon nézetet merítette, hogy Filip Konrád vádjait a feljelentők és azok eljárása ellen, képviselői hivatása teljesítésében emelte, s e miatt bíróilag feleletre nem vonható : mert a pártkörben való értekezlet az országgyűlési tanácskozások előkészítése levén, a tárgyalási szabályokon kivül egyéb korlátozást nem tür, és a szólás-szabadság a pártkörben a parlamentalismus czóljára nézve ép oly nélkülözhetetlen, mint az országgyűlési tanácskozásokon. Mindkettőre nézve fennáll — az ellenkezőnek birói vizsgálását kizáró — vélelem, hogy a képviselő azt a mit elmond, legjobb meggyőződése szerint s a közjó szempontjából mondja. Különben, nem is állíttatik, mintha Filip Konrád, képviselői állásával ez esetben személyes czólokra élt volna vissza. A panaszolt cselekmény ilynemű felfogásán nem változtat azon körülmény, hogy Filip Konrád neheztelt beszéde Miskatovics József lapjában közzé lett téve, mert a pártértekezletek közérdekűek és (mennyiben a párt máskép nem intézkedik) nyilvánosságra hozhatók. Filip Konrád polemikus levele, beszédével oly szoros kapcsolatban áll, állításainak abban való fentartása, melyre a panasz súlyt fektet, képviselői eljárásában tett felszólalásával annyira függ össze, hogy csupán e levél miatti perbefogatása, csak az immunitás megkerülése a közvetlenül per tárgyává nem tehető beszédnek, közvetett utón megboszulása volna. Miskatovics József, ki ellen egyébiránt a feljelentés nem is indult, ez ügyben a beszéd közzé tétele s a levélnek a fent jelzett megjegyzésekkel kisérése által büntethető cselekvényt csak akkor követhetett volna el bizonyos körülmények között, ha a közlemény tartalma, természeténél fogva alkalmas volná büntető eljárásra: a kormány által kilátásba helyezett szigorú vizsgálat sürgetése pedig, mi Miskatovics József önálló ténye a büntető eljárás tárgyává tétetni nem is kívántatik. Ezek folytán a mentelmi bizottság a mentelmi jognak kérelmezett felfüggesztésében a pártértekezletek tanácskozásai szabadságát veszélyeztető praecedenst látna és azért a kérelem megtagadását, hozza indítványba. Kelt Budapesten, 1878. május 14-én. Szathmáry Miklós, s. k. Dr. Emmer Kornél, s. k. bizottsági elnök. bizottsági előadó.