Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-849. Törvényjavaslat, a szabadalmazott osztrák nemzeti bankot cselekvőleg illető 80 millió forint államadósságot illetőleg kötendő egyezmény iránt

250 849. szám. oldására irányzott törekvések és kísérletek sikertelensége folytán, — a kérdés jogi oldalától eltekintve, a fennebb körülirt egyezményt elfogadja, mint azon egyedüli eszközt, mely a fenforgó viszonyok közt a gazdasági és pénzügyi kiegyezésnek egyedüli és elutasithatlan feltételét képezi. A kormány az országra nézve sokkal károsabbnak látta a jelenlegi bizonytalan gazdasági és pénzügyi helyzet meghoszabbitását s a kiegyezés esetleges teljes meghiúsulását, mint azon terheket; a melyeket a kötendő egyezmény az országra ró, s melyeknek elvállalása által egyedül lett lehetségessé a kibontakozás a jelenlegi nyomasztó s valóban tarthatatlan helyzetből. Az egyezmény értelmében ugyanis a magyar korona országai a legközelebbi 10 évben készpénzbeli fizetést nem vállalnak, és csak is oly előnyről moudanak le, melyben eddig sem részesültek és fedezetül azon jövedelmek jelöltetnek ki, melyeket a bank a jövő tiz évben fizetne az országnak; a 10 év lejárta után törlesztetlenül fenmaradó összegből Magyarországra eső résznek minden kamat nélkül leendő törlesztésére pedig 50 évi, tehát aránylag oly hosszú időszak van kikötve, mely az elvállalt teher viselését nagyon könnyíti, annál is inkább, mert biztosan fel lehet tenni, hogy a 10 év lejárta utáni időben az ország a bank-szabadalom engedélyezéseért annyi pénzbeli hasznot bármily társulattól is fog kapni, a mennyit az évi törlesztési járadékok kitesznek. A megoldás javasolt módja még azon irányban is czélszerü, hogy ezen oly sok bajt okozott kérdést végleg ós egyszer s mindenkorra megoldja és azért a javaslat a kérdésben forgó ügynek tisztán csak az osztrák kormánynyal kötött egyezmény utján rendezését tartalmazza ós az osztrák nemzeti bankkal, illetőleg a létesítendő osztrák-magyar bankkal ez iránt semmiféle szerződési viszonyba sem bocsátkozik, mi által elérni sikerült, hogy a törvényhozásnak az uj bank-szabadalom lejárta után a bankügy rendezésénél e részben teljesen szabad keze leend. Budapest, 1878. május hó 9-én. Széli Kálmán s. k.