Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-843. Törvényjavaslat, a volt magyar keleti vasut-társulat részvényeinek beváltására kitüzött határidő meghosszabbitásáról - 1875-844. Jelentése a képviselőház gazdasági bizottságának, néhai Bojthor Endre képviselőházi irodaigazgató özvegyének, Zazula Etelnek, nyugdijaztatása iránt benyujtott kérvénye tárgyában

242 844. szám. a felsőbányai róm. kath. plébániabeli házasultak anyakönyvének f. é. január 30-án kelt hiteles kivonatát, mely szerint a nevezett Bojthor Endre, folyamodó Zazula Etellel 1873. évi szeptember 16-án esküdött meg ; előmutatta továbbá eredetben: a) volt belügyminister, Szemere Bertalannak, 1848. július 12-én kelt kinevezési okmányát; b) alólirt Grhyczy Kálmánnak mint az 1861. évi országgyűlés képviselőháza elnökének 1861. augusztus 22-én kelt bizonyítványát; c) Magyarország kir. tárnokmesterének, báró Sennyey Pálnak, 1865. deezember 2-án; és d) az 1869/72. évi országgyűlés képviselőháza elnökének, Sornssioh Pálnak, 1869. évi május 28-án kelt kinevezési okmányát, a melyekből kitetszik, hogy néhai Bojthor Endre az 1848. évi országgyűlés alatt, annak elejétől fogva mint könyv és okirattárnok, 1861-ben mint irattárnok, 1865. évi deezember 2-tól kezdve, mint ideiglenesen, 1869. évi május 28-ika óta pedig mint végleg kinevezett irodaigazgató 1875. évi május 12-én történt nyugdíjaztatásáig minden országgyűléseken folytonosan és állandóan a képviselőháznak szolgálatában volt. Mindezeknek alapján özv. Bojthor Endrónó ki, egyébiránt gyermektelen, de férjével annak haláláig együtt élt, azt kérte, hogy néhai férje hivataloskodásában tett szolgálatainak méltánylásával nyugdíjban részesittessék, s eképen teljes vagyontalansága mellett a véginségtől megóvassék. A gazdasági bizottság tekintetbe vévén a képviselőháznak hivatalai végleges rendszeresítése alkalmával 1869. évi május 24-én 147. sz. a. hozott azon határozatát, mely szerint: „A háznak a képviselőház elnöksége által kinevezett hivatalnokai a belügyministmum illető hivatalnokaival egy rangban állanak, flzetményeikhez mért fokozattal, mire nézve nyugdijaik is e szerint számitandók," — azon véleményben állapodott meg, hogy a folyamodó özvegy kérésének teljesítése meg nem tagadtathatik, s annak a kért nyugdíj, néhai férjének 1848. évtől számitandó huszonhét évi szolgálati idejéhez, salakbéren kivül 1800 frtot tevő rendszeresített fizetéséhez mérten szolgáltatandó ki: egyszersmind mindazonáltal ministerelnök urat, mint belügyministert felkéretn határozta, hogy ministeriumának számvevőségét az iránt, hogy a folyamodó özvegyet a fenálló rendszabályok szerint mily nyugdíj illeti? meghallgattatván, annak véleményét közölni szíveskedjék, s miután ministerelnök urnák, mint belügyministernek a képviselőház alólirott elnökéhez f. ó. ápril 23-án 1475. sz. a. intézett átirata szerint a folyamodó özvegyet néhai férjének halála után a fenálló nyugdíjazási szabályok szerint évi 400 frt pp. vagyis 420 frt o. é. nyugdíj illeti, tisztelettel kéri a gazdasági bizottság, hogy a tisztelt ház néhai irodaigazgató Bojthor Endre özvegyének, Zazula Ételnek, a folyó évi január hó 1-ső napjától számitandó, s a képviselőház költségei között elszámolandó évi 420 o. é. frt nyugdijt engedélyezni méltóztassék. Kelt Budapesten, 1878. évi május 6-án. Ghyczy Kálmán, s. k. Simó Lajos, s. k. elnök. előadó.