Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.
Irományszámok - 1875-833. Törvényjavaslat, az első magyar-gácsországi vasutra vonatkozó 1871. évi XXXVIII. és 1875:XL. törvényczikkek némely határozatainak módositásáról, illetőleg kiegészitéséről
833. szám. 219 Mindeddig azonban a társulatnak a mindkét állam által nyújtott segély daczára, épitési deficitjét sem sikerült elenyésztetni, — s igy előre látható volt, hogyha a kormány a második vágány rögtöni helyreállítását követeli, a nélkül, hogy erre segédkezet nyújtana, a társulat haladéktalanul a részvényszelvények leszállításához lesz kénytelen nyúlni, mely rendszabályt a jelen viszonyok közt, s főleg a jelen alkalomból, pénzügyi és politikai tekinteteknél fogva kerülni kellett. Ily segédkéz nyújtására az egyik mód az lett volna, hogy a második vágány költségeire a kormány előleget adjon vagy biztosítson, a többi létesítmények költségeit pedig, miután a beruházási kölcsön már jóformán kimerült, az üzleti számla pedig úgyis szenvedőlegesen áll, közvetlenül fedezze. A második mód pedig az volt, melyet a kormány választott. A társulat kezdettől fogva számos beadványokban és szünetlenül kérte a kormányt, hogy nemcsak a 180,000 frt névértékű részvények befizetése, hanem a második vágány esetleges lerakása alól is felmentessék, indokolván ezen kórelmet azzal, hogy ezen feltételeknek az 1: 40 emelkedés engedélyezése fejében, miután a kedvezőbb emelkedésű vonal teljesen kivihetetlen volt, csak a feltétlen kényszer nyomása alatt vetette alá magát, s hogy mindemellett nem kérné fölmentetését, ha épitési deficitjót más módon sikerült volna elenyésztetni. — A kormány már eddig sem zárkózhatott ugyan el a felhozott érvek méltányossága elől, tisztán ezen indokból azonban nem volt hajlandó a törvényhozásnak előterjesztést tenni. Most azonban, midőn a második vágány lerakását halaszthatlanul el kellett rendelni, a társulat kérelmét legalább a refundálandó részvényekre nézve méltányosnak találta a kormány teljesiteni. — Ezen részvények ugyanis az idézett törrény szerint amúgy is az 1:40 emelkedéssel épített egyvágányú pálya által előidézett üzletköltség-szaporodás egyenértéke fejében voltak a kormánynak átadandók, mely egyenérték azonban kiegyenlittetett, illetőleg módosult az által, hogy a vidrány-országhatári részén a második vágány elkészült, sőt ezenkívül a nagyobb forgalom szempontjából szükséges egyéb építmények is elkészíttettek. Hozzájárul, hogy azon körülmény folytán, miszerint a menet és vonatmozgósitási kiadások mindkét vonalra nézve közösek, az 1 : 40 emelkedés által okozott több költségekhez az osztrák kincstár is hozzájárul, s már ezen szempontból is utalva volt tehát a kormány arra, hogy a társulatnak a kérdéses több költségek egyenértékét képező részvények elengedésére vonatkozó, a cs. kir. kormány által is támogatott kérelmét teljesítve. Ezek tehát azon indokok, melyekkel a törvényjavaslat ide vonatkozó részét is támogatni bátorkodom. A társulat részvényei egyébiránt a bécsi tőzsdén 93 írttal jegyeztetvén, a 180,000 frt névértékű részvény jelenleg csak 83.700 frtot képvisel. Ezen összeg egy része a második vágány lerakása által részben elenyésztetett, de különben is ugy a magyar, mint az osztrák vonalrészt terhelő üzletköltség-szaporodás egyenértékeként lévén számbavehető, a másik rész is compensatiót nyer az által, hogy a társulat a második vágány lerakásán felül még 42,222 frtot volt köteles a többi pótépitményekbe is beruházni. A lerakott második vágány költségei ugyanis az ideiglenes leszámolás szerint 157,778 frtra rúgnak és igy a fennebb elősorolt pótépitkezések költségeit 42,222 frtig a társulat sajátjából fedezte, mely utóbbi költséget különben a kormány lett volna köteles egy vagy más módon nyújtani. Ezen ügygyei kapcsolatban, miután a társulat részéről a 1875: XL. t.-cz. 2-ik §-ának értelmezésére nézve kételyek emeltettek, és részben e miatt is az ezen törvónyczikk alapján kiadandó elsőbbségi kötvények mai napig kibocsátva nem lettek, szükségessé vált a társulatot törvényhozási utón is biztosítani a másodsorozatu elsőbbségi kötvények szelvényeinek adó-, bélyeges illetékmentessége Ugy szintén ezen kötvények díjmentes bekebelezése iránt. Az 1875. évi XL. t.-czikk által felemelt állami garantia alapján kibocsátandó elsőbbségi kötvények — minthogy azok az eredeti alaptőkének kiegészítését képezik — természetszerűleg 28*
