Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.
Irományszámok - 1875-810. Törvényjavaslat, a katonai behivó-parancsnak nem engedelmeskedés és erre való csábitás megbüntetéséről
810. szám. 189 be, 2. §. 2. pont; az esetre azonban, ha a behivó parancs ily czélból bocsáttatott ki, (2. §. 1. és 3. pont) de a büntetendő cselekmény, a vétkes mulasztás rövidebb tartania folytán büntettet nem képez, szigorúbb büntetés alkalmazandó. A büntetésnek a tiszti rang, a hadapródi minőség elvesztése s altiszteknél a lefokozás által való sulyositása, a katonai fegyelem megsértése által elkövetett hason természetű vétségnél is alkalmaztatik. A behivási parancsnak nem engedelmeskedés által elkövetett vétség egyes esetei között létező belső különbségnél fogva elkerülhetlennek mutatkozott az emiitett büntetési sulyositás (mellékbüntetés) alkalmazására vonatkozólag is megkülömböztetóseket tenni. Ennélfogva az érintett mellékbüntetés föltótlenül csak az esetben alkalmazandó, midőn a cselekmény a vétkes mulasztás hosszabb tartamú esetében büntettet képezne, s midőn a szolgálaton kivüli állapotban levő tisztek háború esetében szolgálattétel végett kibocsátott behivási parancsnak nem engedelmeskednek ; ellenben a többi esetekre nézve elengedő, ha a biróságnak hatalom adatik, hogy ezen mellékbüntetést az ismételten visszaesőkre, a fennforgó súlyosító körülmények szerint saját belátásához képest alkalmazhassa. Az elbocsátásra vonatkozólag meghatározandó volt, hogy az alatt a tiszti rangból való elbocsátás értendő, mert a szolgálatból való elbocsátás az esetben, ha a tettes törvényes védkötelezettségónek még teljesen eleget nem tett, meg nem engedhető. A behivási parancsnak nem engedelmeskedők ellen megállapított büntető határozmányok eredménye igen kétessé válnék, ha a tettesnek azon szándéka, hogy magát a szolgálattól elvonja, azok daczára is elérhető volna, kétségtelen, hogy a tettes czélzatának teljes meghiúsítása nem mindig érhető el, mert nem mindig lehetséges az elmulasztott szolgálatok utánpótlása. Arra nézve, hogy a szolgálattól való elvonás iránti büntetésre méltó szándék — habár nem teljes biztossággal meghiusittassék — az egyedüli eszközt az képezi, hogy a törvényes védkötelezettség tartama, a vétkes mulasztással ós a vizsgálati fogságban, s a büntetés kiállásával eltöltött idővel meghosszabbittatik. Ez által legalább meg van a lehetőség, hogy megfelelő esetekben, a tettes az elmulasztottal hason természetű szolgálatok tételére kényszerittethetik. A katonai esküt nem tett személyek által elkövetett közönséges vétségre kiszabandó büntetések megáílapitásánál szintén azon szempontok voltak irányadók, melyek a katonai esküt tett személyekre vonatkozólag már előadattak s kifejtettek; nagyon természetes, hogy a tettesek szolgálati viszonyai között létező különbség folytán, katonai esküt nem tett egyénekre enyhébb büntetések szabattak. Minthogy mind a katonai esküt tett, mind az ily esküt nem tett katonai személyek katonai jurisdictio alatt állanak, az 5. §-ban kimondatott, hogy a büntető eljárás ezen büntetendő cselekmények miatt a katonai bíróságok hatásköréhez tartozik. Az ellenőrzési szemléken való megjelenés végett katonai behivó parancs ki nem bocsáttatván, az ezekről való elmaradás büntetendő cselekménynek nem tekintethetik, ez okból a 6. §-ban kimondatik, hogy az ellenőrzési szemlékről való elmaradás fegyelmileg (s nem bűnvádi utón) fenyítendő. A behivási parancsnak nem engedelmeskedésre való csábítást illetőleg, a katonai büntető törvénykönyv katonai esküt tett személyekre nézve kellő intézkedéseket tartalmaz ; ez okból ezekre nézve ujabb intézkedésnek szüksége nem forog fenn ; szükséges azonban, hogy intézkedés tótessék azon katonai személyekre nézve, kik katonai esküt nem tettek. Minthogy — mint fentebb emlittetett — a katonai büntető törvénykönyv szerint: katonai büntettet vagy vétséget csak katonai esküt tett személyek követhetnek el, — a behivási parancsnak nem engedelmeskedésre való csábítás, azon katonai személyekre nézve, kik katonai esküt nem tették — minden esetben közönséges büntetendő cselekményül volt minősítendő; és pedig ha a
