Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-804. Törvényjavaslat, a szőlőbirtok után járt, és az 1868:XXIX. törvényczikk által megszüntetett tartozások bejelentési határidejéről

128 804. szám. 5.'§• Mindazon igény, mely az 1, és 3-ik §-ban meghatározott idő alatt be nem jelentetett, megszűntnek tekintendő, és ebből kifolyólag a szőlőtartozások megváltására nézve az 1868: XXIX. törvényczikk intézkedésében a szőlőbirtokosra rótt kötelezettség szintén megszűnik. 6. §. Jelen törvény végrehajtásával a bel-, igazság-, pénzügyi- és földmivelési ministerek bízatnak meg. Kelt Budapesten, 1878. évi márczius hó 22-ón. Széli Kálmán s. k. Melléklet a 804. sz. irományhoz. Indokolás, a szőlőbirtok után járt, és az 1868: XXIX. törvényczikk által megszüntetett tartozások bejelentési határidejéről szóló törvényjavaslathoz. A szőlőbirtok után járó tartozásokról szóló 1868: XXIX. törvényczikk 30. §-a világosan kimondván, hogy a megváltás kényszer-erővel bir, és az eddigi szolgálmányi viszony még az érdekelt felek kölcsönös beleegyezése mellett sem tartható fenn, — szükségkép feltételezte azt, hogy a váltságjogosultak fel fogják használni a törvény nyújtotta előnyt, — mely szerint a megállapított váltságtőkójüket egyszerre kapván kezükhöz, a kiutalványozott kötvényeket is azonnal értékesíthetik. Bár a törvény ezen rendelkezése folytán a megváltási tárgyalások országszerte megindultak, ós a váltsági munkálatok, — ideértve a per tárgyát képező igényeket is, — legnagyobb részt befejeztettek, vagy legalább befejezésükhöz közel állanak,. — mégis többször történt, hogy akkor, midőn a szőlőváltsági jogbiztos kijelölt kerületében működését már befejezte, és a ministeriumnak jelenthette: hogy a kibocsátott hirdetés daczára több váltságjogosult nála nem jelentkezett, és ennek folytán a jogbiztos hivatali állásától fel is mentetett, — a kormánynál egyes szőlőváltsági igények jelentettek be, melyek a kincstárra azon hátrányos következménynyel jártak, hogy az illető vidékre (kerületre) a bejelentett egy esetre is uj jogbiztost kellé kinevezni, kinek dijazását a kincstár viselte. Az ily rendkivüli megbízatással járó költségek elkerülése, de különösen a szőlődézsmaváltsági államadósság törlesztési tervének végleges megállapithatása indították a kormányt arra: hogy a váltságigények bemondására záros határidőt tűzzön ki, mi végből az igazságügyi ministeriumnak még 1875. évi deozember 18-án 30,008 sz. a. kelt átirata alapján, melyben egy ily czélu