Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-802. Törvényjavaslat, a végrehajtási eljárásról

94 802. szám. Tekintve azt, hogy a jelen törvényjavaslat a végrehajtási eljárásra vonatkozó gyökeres reformokat állapit meg, annak intézkedéseit a folyamatban levő végrehajtási ügyekre bonyodalmak nélkül feltétlenül alkalmazni nem lehet. Ezért a 265. §-ban szabály szerint megállapittatván, hogy a jelen törvényjavaslatnak, illetőleg az annak alapján hozandó törvénynek intézkedései nem fognak alkalmaztatni azon végrehajtási ügyekre, a melyek a törvény hatálybalépte napján függőben lesznek, a végrehajtási eljárás egyöntetűségének előnyét szem előtt tartva, s figyelembe véve a végrehajtási eljárás egyes önálló részeit (foglalás, árverés, árfelosztás, igényper, végrehajtás megszüntetése és felfüggesztése iránti kereset) a fentebbi szabály kivételeiként ugyanazon szakasz a), b), c) és d) pontjaiban tüzetesen megvan állapítva, hogy a folyamatban talált végrehajtási ügyekre a jelen törvény rendeletei minő mérvben alkalmazandók. A polgári törvénykezési rendtartás tárgyában beadott 521. számú törvényjavaslat szerint a semmitőszék megszüntetendő lévén, a 266. §-ban intézkedni kellett azon semmiségi panaszokra nézve, melyek a jelen törvény hatályba lépte előtt hozott végzések a bírósági eljárás ellen adattak vagy adatnak be. Az előbb emiitett törvényjavaslat 386. §-ának intézkedésével öszhangzásban, ezen semmiségi panaszok elintézése a királyi ítélőtáblák hatáskörébe utaltatott. A folyamatban levő ós a korábbi jogszabályok szerint folytatandó végrehajtási ügyekben használandó jogorvoslatokra nézve ugyancsak a 266. §-ban ki van mondva, hogy e részben a jelen törvény rendeletei a dolog természetének megfelelően alkalmazandók. E részben a jelen törvénynek ezélszerübb intézkedéseit a korábbi jogszabályok szerint folytatandó végrehajtási ügyekben is alkalmazni lehet, a nélkül, hogy ez által bonyodalmak idéztetnének elő. A 266. §. utolsó bekezdésének rendelkezése szükséges a végett, mert a jelen törvényjavaslat szerint mindazon végrehajtások foganatositása, melyek nem telekkönyvi bejegyzések által eszközlendők, a királyi járásbíróságok hatásköréhez lévén utalva, a törvényszékeknél alkalmazott bírósági végrehajtók a járásbíróságokhoz lesznek beosziandók, minek folytán a törvényszékek nem fognak oly közegekkel rendelkezni, melyek az ily végrehajtási eljárások teljesítésére hivatva vannak. E mellett az eljárás egyszerűsítése is igényli, hogy a jelen törvényjavaslat azon rendelkezése, miszerint minden telekkönyvi bejegyzést nem igénylő végrehajtási ügy az illetékes járásbíróságoknál összpontosítandó, a folyamatban levő végrehajtási ügyekre is kiterjesztessék, ide értve természetesen a váltóvégrehajtási ügyeket is. A jogegysóg követelményeinek felel meg a 267. §. azon intézkedése, mely szerint a törvény hatálya a polgárosított magyar határőrvidékre is kiterjesztetik. Tekintettel azonban ezen terület sajátszerű jogviszonyaira, és arra, hogy ott jelenben az 1868. évi LIV. törvényczikk rendelkezéseitől lényegesen eltérő végrehajtási eljárás van folyamatban: az ottani viszonyok kellő méltatását igénylő életbeláptetési és átmeneti intézkedések megállapítását az igazságügyi kormányra bízni czélszerünek mutatkozott. Kelt Budapesten, 1878. április 30-án. Perczel Béla s. k., igazságügyi minister.