Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.
Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában
801. szám. /. alatti melléklet a 801. sz. irományhoz. A közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának újból megállapítására kiküldött magyar országos bizottság jelentése. A közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának újból megállapítására a magyar országgyűlés mindkét háza által kiküldött országos bizottság, Budapesten 1877. május 12-én tartott első ülésében megalakulván, elnökül Szlávy Józsefet, előadóul és jegyzőül pedig Falk Miksa bizottsági tagot választotta, és ez alkalommal tanulmányozás végett átvette a pénzügyminister ur által előterjesztett quota-törvény-tervezetet, annak indokolásával és mellékleteivel együtt, melyeknek szövege mellékletben ezen jelentéshez csatolva van. Ugyancsak Budapesten 1877. évi május 25-én tartott második ülésben, ez országos bizottság a pénzügyminister által értesülvén, miszerint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok s országok bizottsága, mely a közös kiadások hozzájárulási arányának újból megállapítására kiküldetett, első ülését Bécsben május 29-én fogná tartani, azt határozta: hogy tekintve a fenforgó fontos okokat, a magyar országgyűlés bizottsága a maga üléseit ez alkalommal is Bécsben fogja tartani; az eljárási módra nézve pedig a maga részéről elfogadja és az osztrák bizottságnak is elfogadás végett ajánlandja, az 1867. évben ugyan e czélra kiküldött országos bizottságoknak megállapodásait, melyeknek szövegét ezen második ülés jegyzőkönyve szó szerint tartalmazza. Az ezen határozat alapján Bécsben 1877. évi május 29-én tartott harmadik ülésben a bizottság elnöke megbízatott: hogy az osztrák bizottság elnökségével a magyar országgyűlés mindkét házának azon határozatait közölje, melyek a magyar országos bizottság kiküldésére és tagjainak megválasztására vonatkoznak, valamint az 1867-iki eljárási mód elfogadását ajánló bizottsági határozatot is; minek következtében a magyar országos bizottság Bécsben 1877. évi június hó l-jén tartott ülésében arról lett értesítve, hogy az osztrák bizottság az emiitett eljárási módozatot a maga részéről is elfogadta. Ezen előzmények után a bizottság az eszmecsere fesztelensége érdekében értekezletté alakulván át, beható tárgyalás alá vette a pénzügyminister ur által a bizottság első ütésében előterjesztett quota-törvény-tervezetet, valamint annak mellékleteit is. A mi ama törvény-tervezetet illeti, a bizottság azt becses anyagnál egyébnek nem tekinthette, még pedig nem csak azon alaki oknál fogva, mert e törvényjavaslat a képviselőház elé nem terjesztetett, bizottságilag pedig csak oly törvényjavaslatok tárgyalhatók, melyek a ház részéről az illető bizottsághoz e végett utasíttatnak, hanem azon oknál fogva sem, mert az 1867. évi XTI. t. ez. 19. §. értelmében, a quotára vonatkozó javaslatnak kidolgozására, az illető felelős ministeriutnok befolyásával ugyan, de egyenesen magok az országos bizottságok utasíttatnak. A bizottság tanácskozásai két tárgyra vonatkoztak; először azon százalékos arányra, mely szerint a közö-sügyi kiadásoknak más módon nem fedezett részéhez Magyarországnak a legközelebbi 10 évben hozzákellend járulnia; más részről pedig a fogyasztási adó visszatérítésének módjára. A mi az első kérdést illeti, a magyar országos bizottság, azon oko knál fogva, melyek az erre vonatkozó első magyar
