Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.

Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

178 801. szám. azért meg ne tegye, mivel a törvényhozás még különös fenntartás nélkül is a küldöttségi javaslat el nem fogadhatása által minden esetleges hátrány ellen biztosithassa. Áttérve a javaslatok utolsó pontjára t. i. a közös-ügyi járulékok azon részének megjelölésére, mely a legközelebbi 10 évre százalékokban kifejezett viszony szerint határoztatik meg, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok küldöttsége kötelességének ismeri, hogy a lehető rövidséggel s teljes tárgyilagossággal ismét kifejtse álláspontját s az okodat, melyek azt támogatják. — Midőn tehát a bizottság, mi a szelvényadót illeti, határozottan fentartja az 1877-ik évi június 14-én kelt jegyzőkönyvének erre vonatkozó pontjait, s ezek alapján ama nézetéhez ragaszkodik, hogy a szelvényadó a birodalmi tanácsban képviselt országok quota-járulékának meghatározásánál semmi esetre sem vehető tekintetbe, megtámadott „általános államadósság" kifejezésére nézve, azon megjegyzésre szorítkozik, hogy Magyarországnak az általános államadósság terheihez való járuléka szerződésen, t. i. az 1867-ben mindkét kormány közt kötött egyezményen alapul, melynek megkötésére az 1867: XV. t.-ez. illetőleg az 1867: deczember 24-iki törvény (b. t. 1. 3. sz. 1868.) adott törvényhozási felhatalmazványt. — Ezen egyezmény 1-ső §-ában mondja: „Az 1868. évtől kezdve a magyar korona országai az eddigi általános államadósság ka„matjainak fedezésére egy állandó, további változásnak alá nem vett 29.188,000 frtnyi évi járulékkal, mely közt 11.776,000 frt érczpénz, járulnak." Az egyezmény ezen s a többi szakaszában a járulékok fizetésének módja határozottan szerződésszerüleg van szabályozva. A küldöttség számításának számszerű eredményeire nézve a magyar regnicolaris küldöttség azon véleményben van, hogy ezek ugy jöttek létre, miszerint a birodalmi tanács küldöttsége tetszés szerint majd a nettó majd a bruttó bevételt vette számítása alapjául, s azonfelül a söradó s a zárt helyeken szedett fogyasztási adó kihagyásával azon túlhaladott álláspontra tért vissza, melyek az osztrák deputatio tiz évvel ezelőtt az alkudozások kezdetén elfoglalt, mely azonban a magyar regnicolaris küldöttség által akkor felsorolt fontos okokkal szemben elejtetett. A küldöttség fenntartja magának, hogy ama számszerinti jelentékenységre és jelentéktelen hatásra visszatérjen, mely a direct adók iránti zárszámadásokban kimutatott kiadások elszámolása vagy el nem számolása gyakorol, ugy azon indokokra, melyek által ezen elszámolás nem helyeseltetik, mert csak is erre vonatkozhatik azon állitás, hogy a deputatio tetszés szerint, majd a nettó, majd a bruttó-jövedelmet vette számítása alapjául. Legyen szabad mindenekelőtt az 1867-iki tárgyalások alapján a fentebbi szószerinti tóteleket és állításokat bővebben fejtegethetni. — Ezen tárgyalásoknál az 1867. aug. 13-iki ülés jegyzőkönyvi kivonata szerint a magyar küldöttség javaslatát azon viszonyra alapitá, mely szerint a magyar korona országai a legfőbb számszék által meghatározott s a két küldöttséggel az illető ministeriumok által hivatalosan közlött 1860—1865-iki zárszámadások eredményeiből vont átlaghoz képest a központban tett államkiadásokhoz a fentebbi időközben tényleg járultak. E szerint a magyar korona országai részére 25.052°/

0 az ausztriai birod. tanácsban képviselt országok részére 74.948% esik. A magyar küldöttség az osztrák deputatio által az 1867. aug. 19-iki jegyzőkönyvi kivonatban foglalt alapos ellenvetéseknek daczára, melyek a zárszámadások egyes tételeit is megtámadták, emiitett javaslata mellett maradt. — Az erre vonatkozó válasz- september 5-én jött meg. Ebben főleg az mondatott ki, hogy a zárszámadások nagy átlagokban, melyeket kis tételek nem zavarnak meg, megfelelnek azon feladatnak, hogy hű képet nyújtanak azon viszonyról, a mely szerint az országok a központi állam-