Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.

Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

801. szám. 171 A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok küldöttsége örömmel üdvözli a tisztelt magyar regnicoláris bizottság által ennek jegyzőkönyvi kivonatában tett azon inditványt, hogy mindkét deputatió egyenlő számú, 5—7 tagból álló albizottságot küldjön ki, melyek egymással közvetlenül érintkezve, kísértsék meg a két deputatió felfogása közt fenforgó differencziák közti méltányos kiegyeztetést. A küldöttség teljesen csatlakozik ezen indítványhoz, mely maga intentióinak is megfelel. A tárgyalások siettetésére és egyszerűsítésére irányzott azon törekvés, mely a tisztelt magyar regnicoláris küldöttséget az albizottságok megválasztása iránti indítvány tételre vezette, bírta rá a birodalmi tanácsban képviselt királyságok ós országok deputatióját is arra, hogy a becses jegyzőkönyvi kivonatban közlött érintett inditványt azonnal magáévá tegye s az ugyanazon jegyzőkönyvi kivonatban foglalt megjegyzésekre lehetőleg röviden válaszoljon és itt csak arra szorítkozzék, a mi elkerülhetlen szükségünek látszik, a tett javaslatok és kifejtett nézetek ellen fölhozott ellenvetések megerőtlenitésére. A mi először is a határőrvidéki praecipuumot illeti, a deputatió a szívélyesen közlött jegyzőkönyvi kivonatból azt vette ki, hogy a tisztelt magyar regnicoláris bizottság szükségesnek látta az erre vonatkozó jogi álláspontot megvilágitni. Az ezen taglalásnál követendő sorrendre nézve a becses jegyzőkönyvi kivonatban foglalt sorrendet fogja tekintetbe venni. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok deputatiója, tekintve a jogviszony egyszerűsítését és kótségtelenségét, nem látta ugyan ennek semmi szükségét és okát. Azon felfogást sem oszthatja az ausztriai deputatió, mintha eme küldöttségek hivatva lennének államjogi kérdések megoldására. De minden praejucticium kikerülése végett kénytelen a maga részéről is néhány szóval fölfejteni ezen fenforgó jogviszony természetét. A katonai végvidéknek a katonai polgári kormányzatba való átmenetele következtében a közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulási arány tekintetében megállapodás jött létre, melynek megkötésére a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya az 1871. június 8-iki törvény (b. t. 1. 49. sz.) a magyar királyi kormány pedig, az 1872-ki IV. törvény-czikk által hatalmaztatott fel. Ennélfogva a kérdéses praecipuum közvetlenül a létrejött egyezségen ós csak közvetve alapul a törvényen, mely előfeltétele volt annak, hogy a szerződés létre jöhessen. E szerint a birodalom két fele közt erre nézve egy szerződési viszony áll fenn, s a fennálló viszony módosítása nem történhetik oly módon, mint a törvények változtatása, hanem csak is oly módon, a mint szerződések és szerződési jogok változtathatnak, mert a szerződési viszony a paciscensek mindenikére vonatkozólag jogokat állapit meg, melyeket egyoldalulag megszüntetni nem lehet, ép oly kevéssé egyoldalulag megváltoztatni. Ezért a deputatió kénytelen határozottan kimondani azon nézetét, hogy megváltoztatására vonatkozólag nem is annyira a határőrvidéki cpiotára vonatkozó törvénynek, mely nem mondott ki egyebet, mint a visszavonhatlan felhatalmazást a szerződés megkötésére, mint inkább az ezen törvény alapján megkötött szerződés megváltoztatására vonatkozólag az illetékes törvényes tényezők joga a másik paciscens joga ós hozzájárulásának szüksége által van korlátozva. Magától értetik, hogy a törvényhozások azon joga, hogy a szerződés módosítására vonatkozólag a kezdeményezést megragadja, s az érdekelt tényezők hozzájárulását megnyerni törekedjék, ezáltal nem érintetik. Az egyessógben megállapított szerződésszerű jogok abban állanak, hogy a közösügyi kiadásoknak évenként megállapítandó összegéből a 2°/

0 quota a magyar kincstár terhére számításba vétetik; hogy ezen számitásnak minél előbb, tehát megtörténnie kell, még mielőtt a közösügyi kiadások megállapított Összegéből bármely más, a birodalom két felének bármely czim alatti hozzájárulási Összege levonatik, hogy végül a praecipuunmak függetlenül az időnkint törvényesen fennálló quota-viszonytól fen kell állania!