Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.
Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában
148 801. szám. millió forintba igénybe vesznek, melyek némelykor a netto-jövedelmet is túlhaladják, holott valamennyi más adók és adótartozásoknál a beszedési költségek, a létesített tetemes nagy adóösszegek irányában semmi arányban nem állanak, és mivel azonkívül az, mi a lottó-, só- és dohányjövedéknél a gyártmányi-, kezelési és előállítási költségek kárpótlása fejében az illető állami vállalatnak fizettetik, adónak nem tekintendő. Azon számok súlyát azonban az ezekkel kapcsolatban álló tények sora még lényegesen fokoztatja. Tudvalevő az, hogy Ausztria, midőn a kiegyezkedósi törvények életbe léptettek, az ezek által elvállalt aránytalan terheknél fogva azonnal kénytelen volt, minden egyenes adók rendkívüli és messzeható magasbitásához folyamodni. Az 1868-ik évi június hó 26-án kelt törvény következteben az 1868. óvijanuárhó első napjáig terjedő visszahatással a következő magasbitások történtek: a földadó az ordináriumban ..... Vi« 0 /o a házosztályadó . . . . . . 1 j l „ a kereseti adó s /s » a jövedelmi adó az ordináriumban . . , •. % „ Azonkívül az 1868-ik év július hó első napjától kezdve egy uj közvetlen adó léptetett életbe t. i. 5°/ 0-os adó azon házak tiszta jövedelme után, melyek a házbéradó törvényes fölmentésében részesülnek. Ezen uj adó felemelések és uj adók hatályaikat az összes 1868—1875-ik évi időtartamra gyakorolván, minélfogva tehát az 1867-ik évben kipuhatolt 69 —31-hezi aránynak lényeges megváltoztatását, még pedig az első számának tetemes magasbitását, az utóbbinak kisebbítését élőidézendnének, ha a birodalmi tanácsban képviselt országai adóképessége, a magyar korona országai adóképességével csakis egyarántosan növekedett volna. Mert Magyaroszágban csak a legközelebb múlt időben lettek uj adók életbe léptetve. De még az uj adók legnagyobb része sincsen az összehasonlításba benfoglalva, s azok, melyekre nézve ez történt, jelentéktelen hatályaikat csakis az utolsó összehasonlítási évre (1875) gyakorolhatták. Hogy azonban a direkt adó tételeinek az 1868-ik év óta a legszélsőbb határig menő magasbitása Austriára nézve a 69—31%-tóli arányának magasbitását elő nem idézhette, az a következő körülményeknél fogva még jelentékeyebbé válik. Köztudomású dolog, hogy Austriában az 1868—1875-iki időtartam alatt, ugy az adó kivetésénél mint behajtásánál a legnagyobb erély és szigor fejtetett ki. Mint szóló bizonyítéka annak azon tény szolgálhat, mert azon időre nézve a földadó 293.153.934 forintnyi összegben előirányozva volt; holott tényleg 293.964,165 frt, tehát átlagosan minden évben 100,000 írttal több mint előirányoztatott, bevételezve lőn. Minthogy az 1868-ik év január hó első napja óta, az adótétel ugyanazon magasságban maradt, és a földadónál uj adótárgyak nem szaporodtak, de nem is szaporodhattak, ennélfogva e tény csak az által magyarázandó, hogy még az elemi csapások következtében előidézett adóelengedések sem engedélyeztettek azon összegben, a mely összegben ezek előirányozva valának. Egészen másként állott a dolog Magyarországra nézve. Ott a földadó után roppant hátralékok támadtak. Még csak az 1874. és 1875-ik évek óta történt e részben változás, minek folytán eme évek nagyobb bevételt kimutatják. Mily rendkívüli befolyást a direkt adók előirányzata ellenébeni hátramaradás, — mely legalább a legfontosabb és legjövedelmesebbikénél t. i. a földadónál csakis az adóhátralékok szaporodása által magyarázható a jövedelmek kimutatására gyakorolt, erre nézve a kormány által benyújtott uj táblázat a legdöntőbb bizonyítékot nyújt. E szerint, ha nem tényleges, hanem a
