Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.

Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

801. szám. 7 valamint azon körülmény is, hogy a birodalmi tanács bizottságának üzenetében több oly állítás foglaltatik ós több oly adat vétetik a számitás alapjául, mely a helyreigazítást mulhatlanul szükségessé teszi, a magyar országos bizottság ama 6-ik ülésében azt határozta; miszerint a birodalmi tanács bizottságának üzenetére kimerítő Írásbeli feleletet fog adni, melyben az első üzenetben tett javaslatok fentartatnak ós ujabb érvekkel és adatokkal támogattatnak, másfelől pedig az osztrák bizottság üzenetének azon részei is helyreigazittatnak, melyeket a magyar országos bizottság helyeseknek el nem ismerhetett; a második magyar üzenet végén pedig egyszersmind azt fogná indítványozni : hogy a birodalmi tanács bizottsága részéről küldessék ki egy 5—7 tagú albizottság, mely a magyar országos bizottság hasonló számú albizottságával közvetlenül érintkezvén, a két küldöttség közt fenforgó nézeteltérések méltányos kiegyenlítését megkisérlené. Az ezen határozat értelmében szerkesztett második magyar üzenet ezen országos bizottságnak június 22-én tartott 7-ik ülésében felolvastatván ós elfogadtatván, a birodalmi tanács bizottságával közöltetett, mely üzenetre a bizottság július hó 2-án tartott 8-ik ülésében felolvasott írásbeli válasz érkezett a birodalmi tanács bizottsága részéről. Ezen második osztrák üzenet, ámbár némely mellékes kérdésre nézve elismeri a második magyar üzenetben foglalt helyreigazítások jogosultságát, a fődologra nézve mégis változatlanul fentartja a birodalmi tanács bizottságának első üzenetében tett javaslatokat, de egyszersmind késznek nyilatkozik, a magyar részről tett indítvány értelmében, szóbeli érintkezés czéljából, 6 tagból álló albizottságot kiküldeni és ez albizottság tagjaiul dr. Herbst Ede, dr. Plener Ignácz, dr. Sturm Ede, Winterstein Simon br., Hohenwarth Károly gróf és elswehri Demel János lovag urakat meg is választotta. Az osztrák bizottság e válasza következtében a magyar országos bizottság azt határozta: hogy ámbár ezen második osztrák üzenet tartalma ellen is igen lényeges kifogásai vannak, melyeknek esetleg ujabb üzenetben való kifejtését fentartja magának, még is annak kijelentése mellett, hogy ezen üzenet tartalma által eddigi nézeteit ós határozatait a magyar országos bizottság semmikép megingatottnak nem tekinti, a tárgyalás rövidítése és egyszerűsítése czéljából, a maga részéről is kiküld egy hat tagból álló albizottságot, melynek feladata egyfelől az osztrák albizottsággal való tárgyalás folyamában, valahányszor erre alkalma nyílik érvényesíteni azon érveket, melyeket a magyar országos bizottság az osztrák üzenet egyes pontjai ellen felhozandóknak vélt, más részről pedig az osztrák albizottsággal egyértelmüleg oly javaslatok megállapítását megkisérleni, a melyeknek alapján a két deputatió közt fenforgó nézetkülönbség méltányos kiegyenlítése elérhető volna. — Ezen albizottság tagjaiul megválasztattak: Csengery Antal, Falk Miksa, Haynald Lajos érsek, Sennyey Pál br., Széchen Antal gróf ós Szlávy József. A két albizottság közti tárgyalások július 3-án indultak meg. A megbeszélés első tárgyát a birodalmi tanács által kivánt azon fentartás képezte, mely szerint azon esetre, ha a vámok felemeltetnének, vagy uj vámok behozatnának, a monarchia két állama közt uj egyezkedésnek kell történnie. A magyar albizottság e tekintetben kijelentette, — és ebbeli nézetét az országos bizottság július 4-dikén tartott kilenczedik ülésében magáévá tette, hogy ama fentartást feltótlenül elejtendőnek tartja, főleg azon elvi okból is, mert oly egyezkedés, melynek érvénye egy határozatlan fentartástól tétetik függővé, tulajdonképen semmi értékkel nem bírna. Július 4-dikén és 5-dikén folytattatván a két albizottság közti tanácskozás és a szóban álló kérdések valamennyijére kiterjedvén, a magyar albizottság kijelentette: hogy ha találtatnék oly módozat, a mely szerint a fogyasztási adóvisszatóritések eddigi rendszeréből Magyarországra háramoló károsodás megszüntetnék, a magyar országos bizottság ezen feltevés mellett nem volna idegen attól, hogy a quotára nézve, ámbár mindkét üzenetének fejtegetései és kimutatásai alapján Magyarországra csak 29°/

0 esnék, még is a jelenlegi 30°/

0-ot fentartani. — Ennek ellenében az osztrák albizottság a maga bizottságának nevében kijelentette, miszerint ő is kész a 30:70 arányt elfogadni, de csak is azon feltétel mellett, ha a magyar országos bizottság az adóvisszatórités eddigi módozatát fentartja ; egyúttal kijelentette az osztrák albizottság, miszerint az ily egyezkedés által sehogy sem