Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.
Irományszámok - 1875-771. Törvényjavaslat, a közmunka- és közlekedési ministeri tárcza részére, az 1877-ik évre szükséges póthitelek iránt
771. szám. 41 Margit-liid között levő támfalakat, valamint a kopaszi párhuzam-művet 26 1 / 2 lábra felemelni. Ezen építkezések közül, akkor csupán a kopaszi párhuzam-mű felemelésének megkezdésére kértem 200,000 frtot, sőt később, midőn láttam, hogy a munka lassan halad előre, e kórelmet is visszavontam, s elégnek tartottam, hogy e czélra 1877-re 400,000 frt megszavaztatott. Az óv folytán tekintve a folyton kedvező vízállásokat, mely körülményben rejlett előnyös helyzetet kellőkép ki nem használni, szerintem pótolhatlan mulasztás lett volna, nem csak a kopaszi párhuzam-mű, hanem a többi pótmunkák is, melyek összesen 540,000 írttal vannak előirányozva, legnagyobbrészt elkészültek és a megszavazott 400,000 frton fölül még 139,000 frt lesz kifizetendő. c) Sürgős kotrásnak szüksége állott be továbbá legújabban a szabályozási vonal ós a soroksári dunaágat elzáró zsilipes töltés közt létesített kikötőnek bejáratánál, valamint több sekély pontján A kikötőbe ugyanis a hajók, a bejáratnál képződött iszaplerakodások folytán be nem mehetvén, ezen bajon annál sürgősebben kellett kotrás által segítenem, minthogy a pénzügyi tárrza kezelése alatt álló újpesti kikötő nagymérvű eliszapolása miatt netán attól lehetett tartani, hogy a Budapesten telelni szándékozó hajók az újpesti kikötőben elhelyezhetők nem lesznek. A soroksári kikötő kikotrása 11,000 írtba került, mely összeget annál inkább kérem engedélyezni, mert Budapesten a hajók számára alkalmas telelő helyről gondoskodni okvetlenül kell, és mert mindkét kikötőnek együttes kezelése iránt már is érintkeztem pénzügyminister társammal, mi által az eddig tapasztalt viszás állapotok is meg fognak szűnni. A budapesti Duna-rész szabályozására tehát, melynek mielőbbi sikeres befejezése a fővárosnak vizveszólytől való megmentése tekintetéből élénken óhajtandó, összesen 160,000 frtnyi póthitel válik szükségessé, és mivel a t. képviselőház irományai közt múlt 1876. évi 256. sz. a. előforduló jelentésem idevágó pontjában a fővárosi Duna-szabályozásra eredetileg szánt hitellel szemben megejtett számitás szerint, ha az 1875. év végéig tényleg tett kiadásokat és az 1876. évi hitelt tekintjük, akkor még 1.029,551 frt 28 kr. állott rendelkezésre, és ha tekintjük, hogy 1876-ban nem csak a megszavazott 606,000 frtnyi hitel ruháztatott be, hanem az 1876. évi zárszámadás szerint még ezen felül 58,354 frt 82 kr. adatott ki, ós ha végül vesszük, hogy az 1877-ik évi 400,000 frtnyi adomány terhére az emiitettek szerint mar 509,949 frt 22 kr. utalvány oztatott, kitűnik, hogy a most igényelt póthitel, az eredeti hitel-összegen túl menő igényt képez, mire nézve azonban az 1870. évi XLV. ós XLV1 törvényczikkek alapjául szolgált jelentéseim, valamint az 1878. évi előirányzatom indokolásául tett előterjesztésem tartalmára bátorkodom hivatkozni A 3-i k ponthoz. Dunai véd művekre az 1876. évi XLVI. t.-czikk XVII. fejezet 5. czímének 4. a) rovata alatt a horvát-járfalusi határban szükséges szabályozásra 20,000 frt szavaztatott meg. E védmű, mint az 1877. évi előirányzathoz készített jelentésemből méltóztatik látni, hajózás- és mederszabályozás szempontjából sürgősen szükséges és az erre vonatkozó műszaki dolgozat szerinti 63,000 frtnyi főösszeg két vagy több évre terveztetett föloszlatni, mihez képest 1878-ra 36,000 frtot voltam bátor kérni, de a Duna-folyam ezen kanyarában megindított partvédelmi munkákra eddig tényleg 19,122 frt 25 kr. fordíttatván, ós az 1877. év végéig terjedőleg végrehajtott munkák költségeinek kiegyenlítésére a legújabb adatok szerint még 4,811 frt 42 kr. szükségeltetvén, a kitűzött czél sikeresitésére szükségeltetik még 3,933 frt 67 kr., vagy is kerekszámban 40,00 frt, mivel a laza talajból álló partokat a viz már annyira-megtámadta, hogy azon esetben, ha a védmű megfelelő folytatása rögtön lehetővé nem tétetik, csak nagy költséggel elhárítható új partomlásokon felül attól kell tartani, hogy a Duna egyik régi ágába törvén, a főág még inkább elfajul, árvíz esetén pedig Oroszvár község is el fogna öntetni. KÉPV. H ÍEOMÁNY 1875-7S XX1I1. 6
