Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.
Irományszámok - 1875-765. Törvényjavaslat, az 1875:XXXVI. t.-czikk hatályon kívül tételéről, valamint az 1871:VIII. és IX. t.-czikkek némely intézkedéseinek módositásáról
12 765. szám. lönböztetést élesebben megtenni. — Természetes, hogy a súlyt a közvádra fektettem; mert tulajdonképen csak is ez van hivatva a fegyelmi eljárás megindítására; a magánvád is, melyet a feljelentés folytán a közvádló magáévá tesz, a közvád jellemét öltvén magára, melynél a magánvádló csak másodsorban szerepel. Az eljárás egyszerűsítése végett a közvádlót fel kívánom ruházni azon joggal, hogy midőn akár hivatalos értesítés ós utasítás, akár magán feljelentés folytán indíttatva érzi magát a fegyelmi eljárásra, még mielőtt ez iránt a biróságnál indítványt tenne, ezen indítványa támogatására, vagy esetleg elejtése végett előlegesen beszerezhesse mindazon adatokat, melyek a feljelentésre vonatkozólag az érdekelt bíróság belső ügykezelése körében administrativ utón beszerezhetők. — Fel kívánom tehát jogosítani arra, hogy a vádlott birót a terhére rótt tények iránt a fegyelmi bíróság közvetítése nélkül hivatalos nyilatkozattételre szólítsa fel; továbbá, hogy a tényálladékra vonatkozó hivatalos adatok felvételét kívánhassa az érdekelt bíróság elnökétől. Az a veszély, hogy ez által a feljelentett bíró még birói határozat előtt közvádlói pressió alá helyeztetnék, vagy hogy ellene vizsgálati cselekmények intéztetnének, az általam javasolt törvényes rendelkezések mellett nem forog fenn. Azon tényekre, melyekre én a közvádlót feljogosítani kívánom: tulajdonképen — a már megindított birói eljárással paralell — jelenleg is fel van jogosítva az igazságügyi administratió. Jogosítva van ez a bíróságok belső ügykezelésében a szükségesnek vélt, akár átalános, akár különös vizsgálatokat eszközölni; sőt jogosítva van az észlelt hiányokra nézve a bíráktól hivatalos nyilatkozatot kívánni. S azonkívül az a hivatalos nyilatkozat, melyet a közvádló kívánna a feljelentett bírótól, tulajdonkép semmi egyébre nem vonatkozhatik, mint a mire nézve a jelenlegi törvény szerint a fegyelmi bíróság is okvetlenül kénytelen volna az illető birót meghallgatni. A forma sem hozhatja a birót semminő függési viszonyba, mert a felszólítást írásban hivatalos utón veszi, és válaszát épugy hivatali főnöke utján adja. Az a nehézség sem foroghat fenn, hogy a tónyálladék hivatalos felvétele esetleg az illető biró ellen intézett valóságos birói vizsgálattá fajulhatna: mert a szöveg csakis a bíróság ügykezelése körében, hivatalosan végrehajtható vizsgálatot enged meg, azt, a mi administrativ utón jelenleg is bármely pillanatban elrendelhető; s igy határozottan kizár minden ezentúl menő vizsgálati cselekményt, például külső tanuk kihallgatását. Javaslatom nem kivan tehát egy oly formaságot mellőzni, mely talán a birói függetlenség nagyobb biztosítására vétetett volna fel a törvénybe ; mert a mint kimutattam, javaslatom tulajdonkópen semmi uj jogot nem ad az administratiónak, illetőleg közvádlónak a feljelentett biró ellenében. Sőt azt hiszem, hogy ez uj dispositió csak helyesebb alakban érvényesiti a törvény 39. §-ának eredeti intentióját. Mert ez intentió nem állhatott egyébben, mint abban, hogy a fegyelmi bíróság még a fegyelmi eljárás megindítását se határozhassa el a nélkül, hogy a feljelentett biró nyilatkozata előtte ne feküdjék. Ez a nyilatkozat más utón, de eredeti, meghamisitatlan alakjában ezentúl is a fegyelmi biró elé fog jutni; sőt a fegyelmi bírónak — a mennyiben szükségesnek látja — javaslatom szerint is jogában lesz a vádlottat újra meghallgatni. A mig tehát a javasoltam módosításnak semmi valódi hátránya nincsen: másrészről kétségtelen gyakorlati előnyei lesznek. Mert megszünteti a fegyelmi eljárás előtt szükséges lépések hoszszadalmasságát; sőt bizonyos tekintetben kihat az eljárás későbbi folyamára is. Időn kivül munkaerőt is kiméi, mert a fegyelmi bíróság ós közvádló közti előleges iratváltások és közlések megszűnnek ; a közvádló — a mennyire a hivatalos ügykezelés körében lehetséges, s a fegyelmi esetek legnagyobb része csakis e körben forog — informálhatja magát a tényállás körül, s ez informatiói alapján a vádat vagy a bíróság igénybe vétele nélkül elejtheti, vagy pedig ha a fegyelmi eljárás megindítását szükségesnek tartja, ez iránti indítványát lehetőleg alaposan indokolva teheti meg. A vád alá helyezési határozat kézbesítésére és a köz vádló felebbezési jogára nézve a 39. §, eddigi intézkedéseit megtartottam.
