Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.
Irományszámok - 1875-795. Az erdőügyi bizottság jelentése, az erdőtörvényjavaslatról
795. szám. 173 A 17-ik §. első bekezdésében tett módosítás csak irályi jelleggel bir; ellenben a második bekezdésben a bizottság módosítását azzal indokolja, hogy részvénytársulatok és iparvállalatok e törvény életbelépte előtt gyakran épen üzleti szempontból csak a letarolandó erdő miatt vettek meg örök áron egyes erdőrészeket, hogy azokat minden rendszeres üzem-terv mellőzésével, felhasználhassák vállalataik érdekében. Kétségtelen, hogy ez ellenkezik a jelen törvényjavaslat szellemével, de a bizottság szem előtt tartva, ugy ezen üzletek érdekeit, mint az erdők fentartását, legalább is méltányosnak tartja némi átmeneti időt engedni, s ezért azon módosítást ajánlja a t. képviselőháznak, hogy a törvénybe igtatott megszorítás nem alkalmazandó egyes részvénytársulatok és iparvállalatok erdeinél, melyek egy év leforgása alatt kimutatni és igazolni képesek, hogy ezen erdeiket e törvény életbelépte előtt birtokba vették; a módosítás azon részében pedig, hogy ezen erdők is, ha letaroltatnak, ismét csakis mint erdők kezelendők, a bizottság épségben fentartja a helyes elvet és jövőre ily módon ezen kivételes állapot is meg fog szűnni. A 19-ik §-ban tett módosítás nem bir nagyobb elvi jelentőséggel, de némileg a gyorsabb eljárást eszközli, midőn a közigazgatási bizottságot, az üzemtervek mellőzésében, első fokú bizottságnak ismeri el, ugyanez indok a 20. §. módosításának is. A 21-ik §-ban javasolt módosítást a bizottság azzal indokolja, hogy elvi ellentétet a szakasz szellemével nem képez, de az érdekeltek jogkörét jobban körülírja és tisztázza. A 22-ik §-ban tett két módosítás a kisebb közbirtokossági és községi erdőbirtokosok érdekében van, a mennyiben igy kevesebb költséggel is megfelelhetnek a törvény követelményeinek. A 23-ik §-ban ajánlott módosítás csak is e szakasz könnyebb megérthetésót czélozza. A 35-ik §-ig csekélyebb irályi módosítások ajánltatnak a bizottság által. A 36-ik §-ban tett módosítás a 17. §-ban elősorolt erdőbirtokosok meglevő erdészeinél az előléptetés lehetőségét és könnyítését czélozza, az által, hogy tőlük nem igényeltetik már az erdőakademiai tanfolyam teljes és sikéres bevégzése, mint a rendes hallgatóktól, csakis a b) pontban emiitett felsőbb erdészeti államvizsga sikeres letétele. A 46-ik §-ig csakis irályi módosítások történtek. A 47-ik §-ban a bizottság módosításával, az erdőtulajdonosok által saját érdekeikben elkövetett áthágások pénzbüntetéseinek fokozatát változtatta meg; mert miután nemzetgazdászati szempontból is több kárt okoz az, ki véderdőt irt, mint az, ki feltétlen erdőtalajon irt erdőt, vagy ismét, ki a futóhomok terjedésének utat nyit ez erdőirtásával, a bizottság is a pénzbüntetések fokozatát e szerint véli megállapitandónak. Az 51. és 52-ik §§-nál a bizottság, félreértések kikerülése végett, idézni óhajtja a 17-ik §-t, miután ezen §§. rendelkezései csakis a 17-ik §-ban foglalt erdőbirtokosokat illetik. A bizottság a gyakorlati élet követelményeinek kivan eleget tenni, midőn a helyi viszonyokat és egyéneket ismerve, a 77. §-ban 5 frt helyett 3 írtban kívánja megállapítani azon összeget, melynek egy napi elzárás felel meg; hasonlókép a fokozatokban 1—5 frt helyett 1—3 frtig szabja meg az összeget, mely minden további elzárási napnak megfelelne. Végre a 78-ik §-ban az elzárási napok határidejét a bizottság 8 napról tiz napra kívánja emelni s ezt csak is a megelőző szakasz módosításának következményekép tekinti. A 84-ik §-ban a bizottság a felelősséget jobban körülirottnak véli, ha módosítása elfogadtatik, mely szerint ha az 1—7. pontokban elősorolt felelős személyek ellen, csakis azon esetben foganatosítható a végrehajtás, ha a tettes vagyontalansága miatt ez ellen, a végrehajtás részben vagy egészben eredménytelen volna. A 109-ik §-ig csak irályi módosítások fordulnak elő. A 110-ik §-ban a bizottság módosításával a közigazgatási hivatalnok ellen előforduló vád esetében az illetékes elsőfokú biróságot akarta részletesen körülírni, miután ez az eredeti szövegben meghatározva nem volt.
