Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.

Irományszámok - 1875-788. Jelentése a képviselőház igazságügyi bizottságának, a főrendiház által a magyar büntetőtörvénykönyvi javaslatra nézve tett módositásai tárgyában

788. szám. léi „A 278. %-ban meghatározott bűntett elkövetésére irányzott szövetség, ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, két évig terjedhető börtönnel büntettetik." A 302. és 303. §§. a főrendiház által ajánlott összevonását elfogadandónak tartjuk, hogy a 307. szám alatt beiktatandó uj §. által az eredeti sorrend minél kevesebb változást szenvedjen. Annálfogva a következő §§. száma a 507. §-ig egygyel alantabb lesz, és a 304. (régi 305.) §-ban, a 304. %. helyett a 303. §., a 305. (régi 306.) §-ban pedig a 304. és 305. %. helyett a 303. és 304. %%. idézését elfogadjuk. A 307. szám alatt a főrendiház uj §-t ajánl, melyben testi sértés által okozott halál eseteiben az emberölésnél tett megkülönböztetés analógiájára, a felindulásban vagy jogtalan bántalmazás folytán elkövetett halált okozó testi sértésekre különböző büntetési fokozatok megállapítását hozza indítványba. A bizottság tekintettel az emberölésnél, (281. §.) megállapított különböző büntetési fokozatokra, a főrendiház javaslatát teljesen indokoltnak találja ós elvben elfogadja. Irályi szempontból azonban a §-üak következő szövegezését ajánlja ; 307. §. „Ha a 306. §. első esetében a halált okozó testi sértés a tettes erős felindulásában követtetett el, a büntetés egy évtől Öt évig terjedhető börtön leend. Ha pedig az erős felindulást az okozta, hogy a sértés folytán meghalt személy a tettest vagy hozzátartozóit jogtalanul súlyosan bántalmazta és a testi sértés ezen felindulásban rögtön követtetett el, a büntetés három évig terjedhető börtön leend. A jelen §. intézkedései nem alkalmazhatók, ha a halált okozó testi sértés a tettesnek felmenő rokonain követtetett el." A 308. §-nál az első sorban: „Ha

u helyett teendő: „Ha a". A 309. §-ban a 304. és 305. §§. helyett a 303. és 304. §§. idézése elfogadandó. A 321. §-nál ajánlott módosítás, hogy „elvisz és letartóztat" helyett tétessék „elvisz vagy letartóztat", mi a 320. §. szövegével összhangban van, — elfogadható. A 324. §-ban, a 304. és 305. §§. helyett a 303. és 304. §§. idézése elfogadandó. A 336. §-ban e szavak helyett „törvény által nem tiltott" ajánlott szavakat „valamely az állam által elismert" a bizottság a 191. §-ban kifejezett okokból el nem fogadja, hanem az ott ajánlott kifejezéssel „valamely az államban fenálló vallás" helyettesitendőnek véli. A 340. §-ban a főrendiház a lopási visszaesés ismételt eseteit öt évnél hosszabb fegyházzal büntetendőnek, és annál fogva ezen mondatot: „ujabb visszaesés esetében pedig öt évtől tiz évig" a szövegbe felveendőnek ajánlja. A bizottság tekintettel a más vagyoni bűntettekre, nevezetesen a sokkal súlyosabb beszámitásu rablásra megállapított büntetési szabványokra, ezen büntetési fokozatot aránytalannak és annálfogva mellőzendőnek tartja. A 355. §-nál a főrendek a sikkasztás meghatározását kielégítőnek nem tartják, ós a következőt ajánlják: „A ki a birtokában vagy birlalatában levő idegen ingó dolgot jogellenesen eltulajdonítja, vagy azt jogellenesen saját vagy másnak hasznára fordítja, sikkasztást követ el. A sikkasztás be van végezve, ha az idegen vagyon birtokosa vagy birlálója azt elidegeníti, felhasználja, elzálogosítja, vagy arról, mint sajátjáról rendelkezik, úgyszintén, ha annak nálálétét a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadja." A bizottság a ministeri javaslatban foglalt ezen meghatározást leginkább azért tartotta mellőzendőnek, mert azon esetekre is kiterjed, melyek a jogtalan elsajátítás tényálladókát képezik. Tekintettel mindazonáltal, hogy a sikkasztás akármily fogalom meghatározására nézve kifogások s nehézségek merülhetnek fel, mert a római jogász mondata szerint: „Omnis definitio in 19*