Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.
Irományszámok - 1875-788. Jelentése a képviselőház igazságügyi bizottságának, a főrendiház által a magyar büntetőtörvénykönyvi javaslatra nézve tett módositásai tárgyában
142 788. szám. A főrendiház a mellékbüntetések mellőzhetésének elvét elfogadja, de alkalmazhatását a főbüntetés nemétől ós mértékétől annnyiban teszi függővé, hogy annak csak akkor ad helye, ha a szabadságvesztési büntetést a biró három havi fogház vagy államfogháznál hosszabbra nem szabja ki, vagy csak pénzbüntetést állapit meg. Ezen módosítás szerint csak azon bűntetteknél, melyekre a törvény fegyházat állapit meg, a mellékbüntetések el nem engedhetők, minden egyéb esetekben pedig, ahol a körülmények a büntetés rendkivüli enyhítését igazolják, azokat a biró bizonyos korlátok közt mellőzheti. Ezen korlátokat a büntethető cselekmény tárgyi és alanyi tényálladókának megfelelő főbüntetés neme és tartama szabja meg. Azáltal a biró hatásköre e tekintetben is határozottabban körüliratik, ós az igazságügyi bizottság annálfogva a főrendi módositást elvileg elfogadandónak véli. Tekintettel mindazonáltal azon körülményre, hogy ha a mellékbüntetés mellőzhetése igen is rövid tartamú főbüntetés megállapításától tétetik függővé, méltán attól tarthatni, hogy mindazon esetekben, melyekben a biró a mellékbüntetések alkalmazását a fennforgó körülményeknél túlszigorunak tartja, azok mellőzhetése végett a főbüntetést is kelleténél enyhébre fogja szabni: az igazságügyi bizottság három havi fognáz, illetőleg államfogház helyett hat hónapot hoz javaslatba. Minthogy pedig mellékbüntetések csak szabadságvesztés-büntetéssel járnak, kivéve, ha a biró a 92. §. értelmében a fogházat pénzbüntetéssé változtatja át, a pénzbüntetés, mint főbüntetés említésénél, az érintett §-t zárjel alatt idézendőnek tartja. Annálfogva az 54. §. második bekezdését következő szövegezésben ajánlja elfogadásra: „Azon esetekben mindazonáltal, melyekben a biró által megállapított büntetés hat havi fogházat vagy hat havi államfogházat nem halad felül, habár e mellett pénzbüntetés is állapíttatott meg; ugy szintén azon esetekben, melyekben főbüntetésül csak pénzbüntetés mondatott ki (92. §.) a hivatalvesztés és politikai jogok felfüggesztése mellőzhető." A 66. §. utolsó bekezdését, melyben kimondatik, hogy kísérlet esetében a hivatalvesztés és politikai jogok felfüggesztése mellőzhető, a főrendiház kihagyandónak véli. Miután az 54. §. ujabb szövegezésében meghatározza az eseteket, melyekben az említett mellékbüntetések egyáltalán, tehát a bünkisérletnél is mellőzhetők, az érintett utolsó bekezdés fölöslegessé vált, és annálfogva a főrendi javaslat elfogadandó. Ugyanazon okból a 92. §-nak a szóban levő mellékbüntetésekre vonatkozó intézkedésének kihagyását elfogadandónak és a 92. §. következő szavait: „és a hivatalvesztés s politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is mellőzhető," törlendőknek tartjuk. A 121. §. 2. pontjára nézve a főrendiház véleményében, hogy a sz. koronához tartozó országok közt fennálló államközösség eszméje határozottabban kifejezendő, a bizottság is osztozkodik, de arra a javaslatba hozott szövegezésnél helyesebbnek tartja a következőt, mely a képviselőház által a 173. §-nál elfogadottnak inkább megfelel: 2, a magyar állam alkotmánya, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség, vagy a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama közt fennálló kapcsolat stb. A 136. §-nál azon irályi szempontból tett módositást, hogy az utolsó előtti sor, e szó után : „származott", következőkép szövegeztessék : „maga elhárít, vagy ha a hatóságnál" stb. elfogadandónak véljük. A 188. §. azon módosítását, hogy annak következő szavai hagyassanak ki: „kivéve a 135. %-ban meghatározott esetet, melyben a hivatalvesztés és a politikai jogok gyaJfOrlatának felfüggesztését a biró mellőzheti,"
