Képviselőházi irományok, 1875. XXII. kötet • 735-764. sz.

Irományszámok - 1875-735. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában

735. szám. 71 felmerültek, vagy a per folyamában hozott s felfolyamodással meg nem támadható végzések által okoztattak, csupán az itólet elleni felebbezésben lehet orvoslást keresni. Alaki sérelmek miatt azon fél is élhet felebbezéssel, a ki az ítéletet az ügy érdemében nem felebbezi, 269. §. Az elsőbirósági itólet ellen semmiségi okul a következő alaki sérelmek szolgálnak: a) ha a peres eljárás hivatalból indíttatott meg; b) ha az ügy a polgári bíróság hatósága alá nem tartozik ; c) ha a 40. §. eseteiben illetéktelen bíró járt el; d) ha sommás ügyben az illetéktelen bíró az illetőség elleni kifogás elvetésével a birói illetőséget megállapította; e) ha vagy a peres ügy eldöntésére lényeges befolyással levő birói oselekvénybe vagy az ítélet hozatalába érdekelt bíró folyt be ; f) ha meg nem jelenése folytán lett ügyvesztessé azon fél, a ki épen nem, vagy nem törvényszerűen idéztetett; g) ha a 249. §. szerint semmis hirdetményi idézés eszközöltetett s az ilykóp idézett fél maga meg nem jelent; h) ha a 83 - 89. §§-ban tárgyalás vagy eljárás nyilvánosságára nézve megállapított szabályok meg nem tartattak; i) ha valamely önképviseletre nem jogosított, vagy jogi személy, törvényes képviselőjének mellőzésével indított pert, vagy idéztetett perbe s a hiba utólag helyre nem hozatott; k) ha valamely félnek nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el, s a hiány nem pótoltatott; l) ha a bíróság a határozathozatalakor nem volt szabályszerüleg alakítva; m) ha az ítélet kiadmánya a tanácskozás folytán hozott határozattól lényegesen eltér ; ri) ha az itólet rendelkező része annyira érthetetlen, hogy alaposan felül nem vizsgálható; o) ha a felebbezett ítéletet megelőző birói eljárásnál, vagy birói határozat hozatalánál a