Képviselőházi irományok, 1875. XXII. kötet • 735-764. sz.

Irományszámok - 1875-735. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában

735. szám. 57 tekintendő, mintha általa a főeskü nem is kináltatott volna. 215. §. Ha a bizonyítandó ténykörülményről csupán a megkínált fél bír közvetlen tudomással, a főesküt ennek kell megítélni. Ezen esetben a megkínált fél tartozik vagy a főesküt letenni, vagy arra megesküdni, hogy a kérdéses körülményről tudomása nincsen. Ha ellenben csak a bizonyító félnek van a bizonyítandó ténykörülményről közvetlen tudomása, az általa ajánlott főesküt részére egyedül akkor lehet megítélni, ha abba az ellenfél beleegyezik. 216. §. * . • Ha valamelyik fél nyomós, de nem teljes bizonyítékot hozott fel, és azt az ellenfél, meg nem erotlenitette: a részbizonyitók kiegészítése végett póteskünek van helye, bár az nem ajáultatott is. Ha pedig ugyanazon ténykörülményre nézve a felek mindegyike adott elő féibizonyitékot: póteskünek helye nincs, s a ténykörülmény be nem bizonyítottnak tekintetik. 217. §. Midőn valamely valódiságra nézve kétségen kivül álló követelés összege más módon be nem bizonyítható, a bíró a bizonyító félnek becslő esküt ítélhet, habár a bizonyítási mód nem is ajánltatott. A biró a becslőeskü feltótele alatt megítélendő összeget a per körülményei és a bebizonyított mellékkörülmények alapján lejebb szállítani van jogosítva; a félnek pedig jogában áll a megítélt becslőesküt csekélyebb összegre tenni le, mint a mely feltételesen megítéltetett. Utóbbi esetben ezen csekélyebb összeg tekintetik megitéltnek. 218. §. Ha valaki adósságokat, értéket, vagy a 168. §. esetein kivül okiratokat tartozik félfeKÉPV, H. IROMÁNY 1875-78. XXII. 8