Képviselőházi irományok, 1875. XXII. kötet • 735-764. sz.

Irományszámok - 1875-735. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában

735. szám. 55 204. §. (224. §.) A biróság azt, a ki esküt tenni tartozik, az ítéletben nevezze meg s rendszerint csak magukat a perben álló fejeket kötelezze az eskü letételére. 205. §. (225. §.) % Ténykörülmények iránt, melyeket nem maga a perben álló fél, hanem esak egy harmadik, kinek jogaiba lépett, vagy kinek cselekményei által köteleztetett, különösen felhatalmazottja, engedményezője vagy szavatosa; vagy ha a kezes ellen foly a per, a főadós ismer öntudomásából: az eskü a biróság belátása szerint ezen harmadiknak is fenhagyható, vagy megítélhető. Ugyanezen feltételek alatt a kereskedési jogügyekben a czimvezetők, könyvvivők és segédek is bocsáttathatnak esküre. 206. §. (226. §.) Az atya, gyám vagy gondnok olyan körülmények iránt, melyeket saját meggyőződósükből tudnak előadni, az általuk képviseltek ügyeiben, akkor tehetnek esküt, ha ezt az utóbbiak maguk letenni nem képesek. 207. §. (227. §.) Az iránt, hogy ki tegyen esküt a jogi személyek (17. §.), vagy több pertárs ügyében: a felek a perben nyilatkozni tartoznak. Ha a felek közt erre nézve megállapodás nem jött létre: az érdekeltek viszonyaihoz képest a biró határoz. 208. §. Az eskü tartalma az Ítéletben vagy az eskütől függővé tett egyességben szószerint befoglalandók, s egyszersmind azon jog következmények is meghatározandók, melyeket az eskü le nem tétele von maga után. A bíróságnak jogában áll az ítéletben a leteendő eskünek a felek által ajánlott szövegét módosítani, és a bizonyítandó döntő ténykörülményre szorítkozó szahatosb szerkezetben megállapítani.