Képviselőházi irományok, 1875. XXII. kötet • 735-764. sz.

Irományszámok - 1875-735. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában

735. szám. 49 184. §. (204. §.) A kihallgatás bevégezte vei mindenik tanú a 222. §. szabályaihoz képest megeskettetik arra, hogy minden körülményre nézve, a mely iránt megkérdeztetett, legjobb tudomása és lelkiismerete szerint a tiszta és teljes valóságot vallotta, és semmit azokból, melyek a kérdésekre tartoznak, és a melyekről tudomása van, el nem hallgatott. KBPV. H. IRuMÁNY 1875-78. XXII. 183. §. Ha az általános kérdésekre adott feleletekből nem merülnek fel oly körülmények, melyek a tanúnak hivatalból való kizárását vonnák magok után, a biró a tanút a kérdő s ellenkérdő pontokra kihallgatja; esetleg pedig hozzá vallomásának felvilágosítása, kipótlása, vagy tudomása okának kinyomozasa végett netalán szükséges kérdéseket hivatalból intéz. A feleknek is jogukban áll, a biró által a tanúhoz oly kérdéseket intéztetni, melyeket az ügyállásnak, vagy a tanú viszonyainak felvilágosítására czélszerünek tartanak. Valamely kérdés megengedhetősége iránt fölmerült kétely esetében a bizonyítási eljárást vezető bírósági tag határoz. A feleknek nem szabad a tanút félbeszakítani, vagy hozzá közvetlenül kérdéseket intézni. Az ez ellen cselekvő fél, ügyvéd vagy megbízott ismétlés esetében 100 írtig terjedhető birsággal büntethető, sőt a bíróság terméből is kiutasítható. A kihallgatott tanú, a bíróság engedelme nélkül, a kihallgatási teremből el nem távozhatik. A biró a tanú vallomását lehetőleg szószérint jegyzőkönyvbe foglalja, a tanú előtt felolvassa, s a netaláni észrevételeket pótlólag jegyzőkönyvbe veszi. A jegyzőkönyvet a biró, valamint a netalán jelenlevő felek vagy ügyvédeik s mindenik tanú a jegyzőkönyvnek saját vallomását tartalmazó részét aláírják. Ha a tanú vagy fél az aláírást megtagadja, ez a jegyzőkönyvben, az ok előadása mellett, megjegyeztetik.