Képviselőházi irományok, 1875. XXII. kötet • 735-764. sz.

Irományszámok - 1875-735. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában

735 szám. d) a felsőbb bíróságoknál oly ügyekben, melyeknek alsóbb bírósági előadásában vagy eldöntésében részt vett; e) az olyan felek ügyeiben, kiknek valamelyikével ellenséges vagy peres viszonyban áll. A négy első esetben érintett akadályok akár az eljárás megindításakor, akár annak folyama alatt merültek fel, habár a felek e miatt nem tettek volna is kifogást: az illető bírói személy által az elnöknek hivatalból feljel entendők, a ki az érdekelt tag helyett más birót alkalmazand. 45. §. (58. §.) A bíróság, ha ellene azon körülmény eltitkolása bizonyul be, mely miatt a biróküldés szükségessé vált, a károsult félnek elégtétellel tartozik. 44. §. A bírói érdekeltség elleni kifogás rendes perben külön kérvénynyel érvényesítendő, sommás perben pedig szóval is előterjeszthető. Az ily kifogás felett a bíróság és pedig törvényszékeknél a kifogásolt bíró meghallgatása után, tárgyalás nélkül határoz. Ha a 40. §-ban foglalt okok alapján valamely törvényszéknek annyi tagja van érdekelve, hogy a többiektől a határozat hozatalára megkívántató szám ki nem telik vagy ha a biróküldés más fontos oknál fogva czelszerünek mutatkozik: biróküldésnek van helye. A biróküldés jogát, szükség esetében az illető bíróságok meghallgatása mellett, a kir. legfőbb ítélőszék gyakorolja. Azon peres ügyek, melyek a törvényszék elnöke vagy a járásbíróság főnöke által vagy ezek ellen folyamatba tétetni ezéloztatnak, ezen bíróság előtt meg nem indíthatók, hanem a mennyiben ez különben egyedül volna illetékes a legközelebbi hasonhatáskörü bíróság biróküldés nélkül jár el. 46. (59. §.) Ha a biróküldés iránti eljárás megindítását a per késleltetése vagy a bíró avagy az ellen-