Képviselőházi irományok, 1875. XXI. kötet • 691-731. sz.
Irományszámok - 1875-725. Igazságügyi bizottság jelentése, a büntetőtörvénykönyv némely §§-ainak a képviselőház 3550., 3556. és 3610. sz. határozatai által meghagyott ujabb szövegezése tárgyában
252 725. szám. 127. és 152. §§.) felkeresése ez utóbbi bűntetteknek valódi forrásuknál, akadályozása azon szenvedélyek terjedésének, melyek fokozásából származtak a forradalmak és a lázadások." A törvény kikerülhetetlen feladata: a féktelen rombolók erélyes megbüntetése által, féken tartani és visszaszorítani az anarchia actióját. (Min. Ind. II. 56. 1.) Minthogy azonban az „izgat" szónak a közéletben tágasb értelem is tulajdoníttatik és törvényesen megengedett eszközök alkalmazására is kiterjesztethetnók, az igazságügyi bizottság az „izgat 11 szó helyett a határozottabb értelmű „lázit" kifejezést hozza javaslatba. Ezen szóval él az 1848: XVIII. t.-czikkben foglalt sajtótörvény, azt az intézményeknek törvényesen megengedett bírálatára, azok törvényszerű módosítására irányzott akár szóbeli, akár nyomtatott indítványokra, javaslatokra érteni egyátalán nem lehet; azt csak az izgatásnak fenébb érintett módon elkövetett, a közrendnek veszélyeztetésével járó potentirozott fokaira alkalmazhatni. De midőn az igazságügyi bizottság az érintett módosítás által a törvényes intézkedések elleni bűnös felszólamlások körét szorosabban irta körül és ily módon a szólás és sajtószabadság veszélyeztetése iránt nyilvánult aggodalmaknak elejét vette, nem zárhatta el magát azon igazság elől, hogy vannak a 173. §. megjelölt intézmények közt olyanok, melyek állami alkotmányos életünk oly lényeges ós sarkalatos alkat elemeit képezik, hogy azoknak nyilvános megtámadását sem lehet a közbéke veszélyeztetése nélkül megengedni. „A király személyének sérthetetlensége, a trónöröklési rend, mindenik alkotmányos országban az alkotmánynak képezi főágazatát, illetőleg azon jogok egyikét, melyekkel a király és a dynastia, az alkotmánynál fogva birnak. E jogokat, valamint az alkotmányt magát nem engedheti megtámadtatni az állam." (Min. Ind. II. 55. 1.) A király sérthetetlenségét, a trónöröklési rendet és az alkotmányos államformát, a törvények kötelező erejét tehát külön megemlitendőnek és azoknak a 171. §. meghatározott módon történt minden megtámadását megbüntetendőnek véli a bizottság. A büntetési tétel minimumát a bizottság e §-ban kihagyandónak vélte, hogy a bírónak tágasb köre legyen a büntetés tartamának a fenforgó körülményekhez való alkalmazásában. A kifejtett nézetekhez képest a bizottság a 173. §-t következőképen szövegezte: 173. §. „Öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő az, aki a 171. §-ban meghatározott módon a király személyének sérthetlenségét, a trónöröklés rendjét, az alkotmányos államformát, vagy a törvény kötelező erejét megtámadja; úgyszintén az is, ki az alkotmány egyes intézményei, a monarchia másik államával fennálló kapcsolat, vagy a magyar államhoz tartozó országok közt fennálló államközösség ellen, avagy a királynak, az országgyűlésnek, vagy a közös-ügyek tárgyalására hivatott bizottságnak törvényes joga ellen lázit," A VI. fejezet czime pedig a történt módosításokhoz képest ekként hangzanék : Az alkotmány, a törvény, a hatóságok, vagy a hatósági közegek elleni izgatás. III. Az ujabb szövegezés végett az igazságügyi bizottsághoz visszautasított 299. §. a szabályok megszegésével vívott párviadal súlyosabb megbüntetéséről szól. Az ujabb törvényhozások nagy többsége a párviadalt súlyosabban tartja megfenyitendőnek. ha annak a szokás vagy a felek közös egyetértése által megállapított szabályai meg nem tartatnak. Mert habár a párviadalt minden körülmények közt büntetendő cselekménynek tekintik, és annálfogva szabályait törvényeseknek el nem ismerik, azoknak megszegését még is súlyosító körülménynek veszik és méltán, minthogy azok a párviadal káros következményei lehető megszorítására, enyhítésére vagy elhárítására irányulnak, azoknak mellőzése tehát a magában véve már bűnös cselekmény beszámítását fokozza, súlyosabbá teszi.
