Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-645. A bankügyi bizottság jelentése, az osztrák magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról sz. törvényjavaslat tárgyában

80 645. szám. Atalános közgazdasági szempontból nem, mert a közgazdaság minden ága oly szoros kapcsolatban áll a hitelügygyei. hogy a hol emez romlik, amannak menthetlenül utánna kell pusztulnia. Hazánk az utóbbi években oly nagy mértékben tapasztalta ez állítás igazságát, hogy minden további bizonyitgatás felesleges. Kincstári szempontból nem, mert alig van példa arra, hogy egy ország megszorítván a bankszabadságot, kizárólagos szabadalmat adjon valamely magántársulatnak bankjegyek és még hozzá kényszerfolyami bankjegyek kibocsátására ingyen, azaz a nélkül, hogy a kincstár e szabadalomért tetemes összeget kapjon ár gyanánt, mint történt például az angol bank felállításánál, vagy kamatnélküli kölcsönkópen, mint történt Austriában. Hasonló előnyben részesülne a magyar kincstár, ha egy önálló jegybank létesítésére valamely társulat szabadalmat nyerne. Ez előnyről a magyar kormány javaslata szerint teljesen lemond ; sőt azon esélynek is teszi ki az országot, hogy e rendkívül jövedelmező szabadalom engedélyezéséért, még ráfizessen. Köztudomású ugyanis, hogy a két kormány megállapodása szerint a bankügy-tervezet rendezése a minket sehogy sem illető 80 milliós bankadósságról szóló törvényjavaslat elfogadásához van kötve. S igy megtörténhetik, sőt a szőnyegen forgó javaslat elfogadása esetén majdnem bizonyos, hogy megtörténik, miszerint Magyarország a bankszabadalom nyújtásáért nem csak hogy semmi jutalmat nem nyer. hanem ezenfelül őt sehogy sem illető uj, körülbelül á4 millió forintnyi adóssággal terheltetik, azaz oly összeggel, mely érez alapul fölhasználva magában elegendő volna arra, hogy Magyarország önállólasr 72 milliónyi bankjegyet kibocsásson, vagy is 22 millióval többet, mint a mennyire magát az oszTák nemzeti bank ily óriási áldozatok árán kötelezi. Kormányzati szempontból nem, mert bármennyire kívánatos, sőt szükséges, hogy a kormány ne intézkedhessek kénye kedve szerint a jegykibocsátó bankkal, tagadhatlan mindazon által, miszerint a legrendezettebb ország kormánya is juthat koronkint oly helyzetbe, hogy az államháztartás fenakadás nélküli vitele czéljából, kisebb nagyobb előlegekre szoruljon. Köztudomású, mily keserves áron kellett a mi kormányunknak az ily előlegeket megszereznie ; holott más országokban jól rendezett forgalmi viszonyok közt, ily pereznyi szorultság soha sem szolgáltat okot komoly aggodalomra, mert az országos főpénzintézet a kellő óvatosság mellett és alapszabályainak határai közt — szívesen nyújtja a szükségelt összegeket. Nem szabad végre az önálló jegybankról lemondanunk tisztán államisági szempontból, mert a legrégibb időtől fogva mai napságig minden államnak egyik főjelvénye a saját maga által vert pénz s az ezt képviselő pénzjegyek. A mely ország nincs azon joggal felruházva és azon jognak gyakorlatában, hogy saját neve alatt pénzt kibocsásson, az lehet kisebb, nagyobb autonómiával felruházott gyarmat, vagy legfellebb tartomány, de nem állam. Sőt vannak tartományok, mint például Skczia, melyek jegykibocsátási joggal felvannak ruházva s azt tényleg élvezik is, de arra, hogy egy magát államnak nevező ország e jogról, ha bár csak egy napra is lemondana, erre Magyarország szolgáltatná a legelső példát a világnak. Mindezek alapján alulirt bizottsági tag, szemben a bankügyi bizottság többsége véleményével tiszteletteljesen indítványozza : Hogy a kormány által előterjesztett törvényjavaslat mellőzésével a t. képviselőház egy önálló teljesen független magyar jegybank felállítását elhatározni méltóztassék, utasítván a kormányt, hogy ez iránt a kellő lépéseket haladék nélkül meglévén, ennek megfelelöleg törvényjavaslatot terjesszen a képviselőház elé. Kelt Budapesten, 1877. september 24. Helfy Ignácz s. k. bankügyi bizottsági tag.